Nagy színjátszólepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy színjátszólepke
Apatura iris.jpeg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Színjátszó lepkék (Apaturinae)
Nem: Színjátszólepke (Apatura)
Faj: A. iris
Tudományos név
Apatura iris
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú kategóriát.

A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy színjátszólepke Nagy-Britannia déli részétől és Észak-Spanyolországtól keletre szinte egész Európában és tovább Ázsia mérsékelt égövi részein egészen Kínáig előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnyai a legtöbb nézőpontból lilásbarnák fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillannak be. A színváltás szerepe a védekezés és az ellenség megtévesztése. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért az kevésbé feltűnő. A nőstény határozottan nagyobb a hímnél, fehér rajzolata kiterjedtebb és nincsenek lila pikkelyei: szárnya egyértelműen barna.

Testét sűrű, apró sörte borítja, ami bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelőkkel fogja fel a szagjeleket.

A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.

Hernyó
és a kifejlett lepke

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nappali lepke többnyire magasan az erdő lombozatában található meg, tehát az egyszerű járókelő főleg az erdei utakon, illetve a patakvölgyekben pillanthatja meg. Leginkább délelőtt és késő délután aktív; ilyenkor időnként a nedves földön szívogat vagy elhullott állatok tetemén táplálkozik. Előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket. Szárnyait nyugalmi állapotban függőlegesen a teste felett tartja.

A hernyó a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. Az imágó mintegy 2 hónapig él.

A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A hernyó 8 hónap alatt fejlődik bábbá. Augusztus-szeptemberben, majd áttelelve május végéig táplálkozik. A fák kérge alatt a telet átalvó hernyó színe zöldről barnára vált, majd amikor tavasszal táplálkozni visszamászik a levelekre, visszazöldül. A bábból 2-3 hét alatt fejlődik ki a lepke.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Távolabbi rokon a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) és a kis lonclepke (Limenitis camilla).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Greenfo.hu
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 36.