Nagy pirók
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pinicola enucleator Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Nagy pirók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pirók témájú médiaállományokat. |
A nagy pirók (Pinicola enucleator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Eurázsia és Észak-Amerika északi részén él, nyugaton Kaliforniáig fészkel. Tűlevelű és lombhullató erdőkben él.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–35 centiméter, testtömege 47–64 gramm. A hím feje, háta, torka és begye piros, hasa szürkészöld.
Életmódja [szerkesztés]
Télen a vörösberkenyét keresi, de elfogyasztja a fenyőmagvakat és a rügyeket is, nyáron az ízeltlábúakat és levéltetveket is megeszi. Általában a fákról táplálkozik, de a földre is lemegy az élelemért. Vonulása a táplálék mennyiségével függ össze, amikor az elfogy, a madár tovább vonul.
Szaporodása [szerkesztés]
A hím az énekével csábítja a tojót. A csésze alakú fészket a tojó építi faágakból, fűszálakból és mohából. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A kikelt fiókákat eleinte puha rovarokkal, később magokkal is táplálja.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon nagyon ritka téli kóborló.
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 1.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja

