Nagy nyúlszájú denevér

Nagy nyúlszájú denevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Halászdenevér-félék (Noctilionidae) Gray, 1821 Nem: Noctilio (Linnaeus, 1766) Alnem: Noctilio (Noctilio) Faj: N. leporinus
Tudományos név
Noctilio leporinus (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagy nyúlszájú denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy nyúlszájú denevér témájú médiaállományokat.

A nagy nyúlszájú denevér vagy más néven nagy halászdenevér (Noctilio leporinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a halászdenevér-félék (Noctilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Közép- és Dél-Amerika hegyi esőerdeiben és tengerparti, mangrovés mocsaraiban, Mexikótól Argentínáig elterjedt. Megtalálható Trinidadon és az Nagy-Antillákon is. A legnagyobb ismert kolónia a Mexikó délnyugati partvidékén található Oaxaca nemzeti parkban élt, míg a 2008. február 12-i nagy földrengés el nem pusztította az élőhelyüket. A nyugvóhelyeik elvesztése veszélyezteti a fajt.

Alfajai

• Noctilio leporinus leporinus
• Noctilio leporinus mastivus
• Noctilio leporinus rufescens

Megjelenése

Az állat testhossza 9,5-13,5 centiméter, alkarhossza 5,5 - 9 centiméter, vitorlafesztávolsága 28 - 30 centiméter és testtömege 20 - 70 gramm. Feje, válla és hátának közepe rövid, vörhenyesbarna, víztaszító szőrrel fedett. Alsó részén világosabb a szőrzet. Orrhegye túlnyúlik orrlyukain, felső ajka osztott. Húsos, telt ajkai körül vastag bőrredők húzódnak. Fülei hosszúak és hegyesek. Lábai igen nagyok és jól alkalmazkodtak a halfogáshoz. Hátsó végtagjain a bokáihoz tapad a farkvitorla, amelyet a halfogás során össze tud hajtani. Lapított lábujjai biztosítják a lehető legkisebb közegellenállást a vízen. Ujjai hosszú, éles karmokban végződnek.

Életmódja

A denevér éjjel tevékeny; a pihenés idején társas. Tápláléka kis (legfeljebb 8 centiméter hosszú) halak, rovarok. Egyes állatok elérhetik a 20 éves kort.

Szaporodása

Az ivarérettséget valószínűleg csak egyéves korban éri el. A párzási időszak Panamában november-december között van. A vemhesség mintegy 16 hétig tart, ennek végén 1 utód születik. A kölyköt a nőstény két hétig magával cípeli.

Rokon fajok

A nagy nyúlszájú denevér egyetlen élő rokona a kis nyúlszájú denevér (Noctilio albiventris).

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)