Nagy harlekinbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy harlekinbéka
Nagy harlekinbéka úszás közben
Nagy harlekinbéka úszás közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Levelibéka-félék (Hylidae)
Nem: Pseudis
Faj: P. paradoxa
Tudományos név
Pseudis paradoxa
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy harlekinbéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy harlekinbéka témájú kategóriát.

Pseudis merianae.jpg

A nagy harlekinbéka (Pseudis paradoxa) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában Suriname, Trinidad és Tobago és Brazília területén honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett béka csak néhány centiméter hosszú, legfeljebb 7,5 centiméter, de a hatalmas ebihal a maga 25 centiméteres hosszával majdnem négyszer akkora, mint szülei. A béka bőre nagyon síkos, így az állat könnyen kicsúszhat ellensége fogásából. Szeme nagy és kidülledt; gyakran csak ezt látni a vízben levő békából. Ujjai egyenesek. A nagy harlekinbékának szembefordítható hüvelykujja van, amellyel a hím párzáskor erősen meg tudja markolni a nőstényt. Lába nagy, úszóhártyával van ellátva. Minden lábujjon van egy járulékos csont az utolsó és utolsó előtti ujjperc között, amelynek révén megnő az úszóhártyás „békauszony” felülete, következésképpen az úszómozgások hatékonysága is.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A peterakási időszakon kívül magányos él. A kifejlett állat tápláléka rovarok és kisebb rákok, míg az ebihal tápláléka növényi anyagokból áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a trópusi esős évszak alatt van. A petéket hínáros tavacskákba rakják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]