Nagy halfarkas
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Stercorarius skua Scopoli, 1785 |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Szkua, Catharacta skua |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy halfarkas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy halfarkas témájú médiaállományokat. |
A nagy halfarkas, más néven szkua (Stercorarius skua) vagy (Catharacta skua) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Északi-sark környékén, Izlandon, Feröeren és Skócia északi tájain fészkel, és szokatlan módon a Déli-sark környékén is honos. A fészkelésen kivüli időt a tengereken tölti, de közel a szárazföldhöz. Mind a két populáció az egyenlítő irányába vonul.
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 58 centiméter, szárnyfesztávolsága 125-140 centiméter, testtömege 1200-1600 gramm. Tollruhája sötétbarna, világosabb mintázattal. Repülés közben látszik a szárnyain lévő fehér folt.
Életmódja [szerkesztés]
Kimondott rablómadár. A halászó madarakat addig üldözi, amíg azok ki nem öklendezik a táplálékot, amit még a levegőben elkap. A legyengült madarakat is megöli. A szárazföldön elkapja az egereket, patkányokat, de akár az üregi nyulat is. A fészkeket megdézsmálja és a dögöket is elfogyasztja.
Szaporodása [szerkesztés]
Május-június között földre, fűcsomok közé készíti fészkét, általában 2 darab 70 milliméteres tojást tojik. A kikelt fiókák közül általában csak egy nő fel. A szülők felöklendezett falatokkal táplálják utódjukat. Veszély esetén az idős madarak rátámadnak a közeledőkre.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon nagyon ritka kóborló.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
