Nagy gyökérrágólepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy gyökérrágólepke
A Faröer-szigeteken kiadott bélyeg
A Faröer-szigeteken kiadott bélyeg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Exoporia
Öregcsalád: Hepialoidea
Család: Gyökérrágó lepkefélék
(Hepialidae)
Nem: Hepialus
Faj: H. humuli
Tudományos név
Hepialus humuli
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • komlólepke
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy gyökérrágólepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy gyökérrágólepke témájú kategóriát.

A nagy gyökérrágólepke (Hepialus humuli) a valódi lepkék alrendjébe tartozó gyökérrágó lepkefélék (Hepialidae) családjának egyik, a Kárpát-medencében is előforduló, bár meglehetősen ritka faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak- és Közép-európától Nyugat-Ázsiáig él. A Kárpát-medence a faj elterjedési területének nyugati határán fekszik. Ennek megfelelően a régióban ritka; kevés helyről került elő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy termetű molylepke; szárnyának fesztávolsága 36–64 mm – a jelentős különbség oka, hogy a nőstények jóval nagyobbak a hímeknél. Színezetük is eltérő: a hímek szárnyai (az elülső és a hátulsó is) ezüstös fehérek, mintázat nélkül. A nőstény első pár szárnya agyagsárga, világospiros rajzolattal.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két év alatt fejlődik ki úgy, hogy a hernyó telel át a tápnövény gyökerében vagy gyöktörzsében (rizómában). A hernyó főként a nedves talajt kedveli, ahol a főleg a komló, ritkábban a sárgarépa, a lósóska, a fejes saláta vagy a burgonya gyökerébe rágja be magát. A régebbi magyar irodalomban kártevőnek minősítették, de ritkasága miatt gyakorlati jelentősége nincs.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]