Nagy fehércápa
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Miocén - jelen | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Carcharodon carcharias (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Nagy fehércápa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy fehércápa témájú médiaállományokat. |
A nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó Carcharodon nem egyetlen élő faja.
A legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik és legelső képviselői körülbelül ötmillió évvel ezelőtt, a miocén időszak végén jelentek meg a Csendes-óceán északkeleti területén. A nagy fehércápa a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal és a földön őt tekintik az emberre nézve legveszélyesebb cápafajnak is.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A fehércápa előfordul a Földközi-tengerben, valamint az Adriai-tengerben és a Vörös-tengerben. Az Indiai-óceánban a Csendes-óceánban az Atlanti-óceánban a Mexikói-öbölben a Tasman-tengerben a Korall-tengerben partközelben található meg. Az Ohotszki-tengerben is. Japán valamit Hongkong partjainál is előfordul. Elvétve megtalálható az Északi-tengerben, és Izland hidegebb vizeiben is. Lehetetlen meghatározni számukat mivel álladóan mozgásban vannak. Úgy tartják hogy a nagy fehér cápa nem gyakori faj.
Megjelenése [szerkesztés]
Testmérete változó, a leggyakrabban 3-4 méter hosszúságú példányokkal találkozhat az ember, de akad köztük 6-7 méteres is. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél. Az eddigi leghoszabb fehércápa 7,5 méter volt.
Egyértelműen felismerhető arányos testéről, magas hátúszójáról, és nagy, holdsarló alakú farokúszójáról. Háti része sötétebb árnyalatú, általában szürkés, míg alsó, hasi része fehér. Innen kapta nevét. Ezek a tónusok kiválóan segítik a cápát, hogy mind a víz felszíne felől, mind a fenék felől, bele tudjon olvadni környezetébe.
Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogak szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudják ragadni, és feldarabolni a zsákmányt. Mint mindegyik cápaféle, a nagy fehér cápa is képes pótolni elvesztett vagy letört fogait, amelyek a szalagfűrész elve szerint képződnek és helyezkednek el az állkapocsban, amíg szükség nem lesz rájuk a pótláshoz (ez az ún. revolverfogsor). Amikor a cápa elveszíti egy fogát, újabb jelenik meg helyette.
Látása a kutatások szerint igen jó. Ezzel magyarázzák, hogy a nagy fehér az egyetlen cápafaj, mely gyakran teljes egészében kidugja fejét a vízből, hogy szétkémleljen a felszínen. Úszóhólyagja nincs, emiatt más, nyílt vízi cápafajokhoz hasonlóan állandóan úsznia kell, hogy az oxigénáramoltatást kopoltyúin keresztül biztosítsa.
Életmódja [szerkesztés]
Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat.
Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa a fejét ide-oda rángatva, mint egy szeletelő kés, egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez a darab 60-70 kilogrammos is lehet. A kitépett darabot rágás nélkül, egészben nyelik le. Úgy tudják, a faj egyedei sokáig bírják táplálék nélkül, és egy-egy kiadós lakoma után akár hónapokig képesek koplalni. A fehér cápa főleg nappal aktív, ennek ellenére a nap bármely szakában táplálkozik, ha zsákmányszerzésre nyílik alkalma. A tigriscápával együtt az egyik legveszedelmesebb ragadozó az emberre nézve.
Szaporodása [szerkesztés]
Szaporodásáról nagyon keveset tudunk. Úgy tartják, hogy a nőstény elevenszülő, és csak egyetlen utódot hoz a világra. A legújabb kutatások szerint a Földközi tenger medencéjében szaporodik, az utódok 2-3 méteres korukig nem is hagyják el a térséget. A hímek, mint a legtöbb cápafaj, két nemi szervvel rendelkeznek.
Támadásai [szerkesztés]
A világon a legtöbb embert ért cápatámadásért a nagy fehércápa felel, de alig fordul elő halálos eset. Ennek ellenére a nagy fehércápa híre sokkal rosszabb, mint például a második legveszedelmesebb cápafajé, a tigriscápáé, holott ez utóbbi egyedei is sok támadásért felelősek, és a támadásaik között nagyobb arányban fordulnak elő halálosak. Filmbéli ábrázolásai felelősek valószínűleg nagyobbrészt azért, hogy a közvélemény a nagy fehércápát véli a legveszedelmesebb és ezért legfélelmetesebb cápafajnak, mert a valóságos viselkedésüknél jóval vadabbnak mutatja be a fajt számos alkotás.
Rokon fajok [szerkesztés]
Legközelebbi rokona a Carcharodon nem másik faja, a mára a már kihalt Carcharodon megalodon.
A Lamnidae családban a ma élő legközelebbi rokonai a heringcápa (Lamna nasus), a röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus), valamint a rókacápa (Alopias vulpinus)
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

