Nagy Pál (kanonok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Pál
Született1750. április 2.
Zsitvagyarmat
Elhunyt1819. január 11. (68 évesen)
Székesfehérvár
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Nagy Pál (Zsitvagyarmat, 1750. április 2.Székesfehérvár, 1819. január 11.) bölcseleti és teológiai doktor, apát és prépost-kanonok.

Élete[szerkesztés]

Nemes szülők gyermeke. Miután a humaniorákat elvégezte, felvették az esztergomi papnövendékek közé, a bölcseletet Nagyszombatban végezte és 1774-1775-ben a teológia jelöltje volt ugyanott az egyetemi papnevelőben. Itt és a bécsi Pázmáneumban végezte 1775-1779-ben a teológia négyéves folyamát. 1780-ban a bölcselet tanára volt Nagyszombatban. 1784-től Pozsonyban működött, 1790-ben fejérvári kanonok, majd beheli apát, káptalani prépost, 1811-ben püspöki helyettes lett, mely tisztét öt évig viselte. 1816-ban nagypréposttá nevezték ki.

Latin költeményei vannak a Magyar Hírmondóban (1792. I. 420., 421. l.) és a Magyar Kurirban (1792. I. 416. l.).

Művei[szerkesztés]

  • Excell. ill. ac rev. dno Ignatio Nagy de Séllye episcopo Alba-Regalensi. Ad diem III. Cal. Aug. quo festum sancti patroni sui recoleret in grati animi testimonium oblatum a. 1789. Posonii.
  • Álombúl fel serkent muzsának látási, mellyek a hevesi nemes korona őrzőknek kedvükért négy ágyú strófában ki bocsátattak bőjt más havának 30. napján 1790. Pest.
  • Oratio in solenni Introductione junioris cleri Alba-Regalensis ad novum seminarium septimo Idus Novembris dicta anno 1802. Posonii, 1802.
  • Carmina in perpetuum pietatis et venerationis monimentum Francisco II. semper Augusto patri patriae, quum communi populorum gaudio hereditarius Austriae imperator renunciaretur, oblata, sacrataque anno 1804. Albae-Regiae.
  • Reverendiss. dno Paulo Szegedi de Mező-Szeged, cath. ecclesiae Albaregalensis praeposito majori et canonico dum festem sancti patroni celebraret, piis votis applausit… die 25. Januarii anno 1804. Alba-Regiae.
  • Carmina Francisco Primo semper Augusto in perpetuum homagialis venerationis monimentum. Alba-Regiae, 1807.

Kézirati munkája: Carmina seren. dno Josepho regni Hung. palatino oblata. Albae-Reg., 1809. 4rét 4 levél (a Magyar Nemzeti Múzeumban).

Források[szerkesztés]