Nagy Lajos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Lajos
Élete
Született1883. február 5.
Apostag, Magyarország
Elhunyt1954. október 28. (71 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
HázastársaSzegedi Boris
Jellemző műfaj(ok)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos témájú médiaállományokat.

Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5.Budapest, 1954. október 28.) Kossuth-díjas magyar író, publicista.

Életpályája[szerkesztés]

Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Édesapja személye bizonytalan, egyesek szerint Basa Lajos református lelkészfiú, mások szerint egy Basch nevű helybeli zsidó bérlő lehetett az apja.[1] Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.

1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.

1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.

1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967).[2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.

Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak 1948-ban. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Művei[szerkesztés]

1919-ig[szerkesztés]

  • Az asszony, a szeretője, meg a férje. Novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
  • Mariska és János. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • A szobalány. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1913 (Tevan könyvtár)
  • Egy leány, több férfi. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1915 (Tevan-könyvtár)
  • Egy berlini leány; Galantai, Budapest, 1917 (Galantai könyvtár)
  • A jó fiú. Elbeszélés; Népszava, Budapest, 1919 (Világosság-könyvtár)

1920–1944[szerkesztés]

  • Képtelen természetrajz; Kultúra, Budapest, 1921 (Tréfás könyvek)
  • Találkozásaim az antiszemitizmussal; szerzői, Budapest, 1922
  • Kiskunhalom; Nyugat, Budapest, 1934 (Nyugat könyvek)
  • Uccai baleset. Novellák; Radó Ny., Budapest, 1933
  • Három magyar város; Kosmos, Budapest, 1935 (Kis kosmos könyvek)
  • Budapest nagykávéház; Nyugat, Budapest, 1936
  • A falu álarca; Nyugat, Budapest, 1937
  • Három boltoskisasszony. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938
  • Nagy Lajos különvéleménye. Június; Radó Ny., Budapest, 1939
  • Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus; Radó Ny., Budapest, 1939
  • Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember; Radó Ny., Budapest, 1939
  • Dunaparti szerelem. Regény; Centrum, Budapest, 1941 (A Film Színház Irodalom regénymelléklete)
  • Ruha teszi az embert; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Pepita regények)
  • Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
  • Kalandos szekrény; Fabula, Budapest, 1943 (Pepita regények)
  • A csúnya lány; Bartl, Budapest, 1943
  • Vilma, az uzsorás; Aurora, Budapest, 1943
  • Hat kocka cukor; Aurora, Budapest, 1943
  • A titokzatos idegen; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
  • Ha pénz van a zsebben; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
  • A süket asszony. Regény; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
  • Szatírvadászat a Tölgyligetben. Regény; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
  • Fő az illúzió; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)

1945–1954[szerkesztés]

  • Pincenapló; ill. Toncz Tibor; Hungaria, Budapest, 1945
  • A tanítvány. Regény; Hungária, Budapest, 1945
  • Falu; ill. Dési-Huber István; Szikra, Budapest, 1946
  • Emberek, állatok. Mese és valóság; Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Pesti könyvtár)
  • Január; Szikra, Budapest, 1948
  • Farkas és bárány; Révai, Budapest, 1949
  • 1919 május. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Barát Endre; Szikra, Budapest, 1950
  • Tanyai történet. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár)
  • A rémhír. Négy jelenet; rendezői útmutató Csajági János; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Színjátszók könyvtára)
  • Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
  • Tanyai történet. Színmű; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet)
  • Új vendég érkezett. Színmű; Népszava, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára)
  • A menekülő ember. Önéletrajz; Művelt Nép, Budapest, 1954

1955–[szerkesztés]

  • Egy lány a századfordulón; Szépirodalmi, Budapest, 1955 (Nagy Lajos művei)
  • Válogatott elbeszélések. 1907–1953. 1-3.; vál., sajtó alá rend. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Nagy Lajos művei)
  • Válogatott karcolatok; vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1957 (Nagy Lajos művei)
  • Vadember; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
  • Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok, 1-2.; gyűjt., vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
  • Nagy Lajos válogatott művei; vál., sajtó alá rend., bev. Kardos Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
  • Élőkről jót vagy semmit!; vál., szerk., utószó Gordon Etel, ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Egyiptomi íródeák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • A hűséges szegényember. Novella- és karcolatgyűjtemény; vál., szerk., utószó Ruzsicska Mária; Népszava, Budapest, 1983 (Népszava könyvtár)
  • Szállás egy éjszakára. Elbeszélések, karcolatok; vál., előszó Bálint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1985
  • Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén; sajtó alá rend. Kónya Judit; Interart–Szépirodalmi, Budapest, 1989 (Visszatérés...)
  • Nagy Lajos; vál., szerk., bev., jegyz. Tarján Tamás; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Razzia. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Budapest, 2008
  • Képtelen természetrajz és más karcolatok; vál., utószó Gordon Etel, ill. Réber László; 3. jav. kiad.; Holnap, Budapest, 2009
  • A szobalány. Novellák; Tevan Alapítvány, Budapest, 2011 (Tevan könyvtár)

Életműkiadás (1981–1986)[szerkesztés]

Nagy Lajos művei, szerk., jegyz., szöveggond. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1981–1986

  • A falu meg a város. Szociográfiai írások; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1981
  • A vadember; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1981
  • Egy lány a századfordulón; szerk., szöveggond., 1982
  • Fő az illúzió; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1982
  • A lázadó ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1983
  • A menekülő ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1984
  • Meggyalázott vágy. Elbeszélések, 1907–1920; 1985
  • Jeremiáda. Elbeszélések 1921–1930; 1986
Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Házmán utca 10.)

Emlékezete[szerkesztés]

Szülőfalujában, Apostagon általános iskola őrzi nevét.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Életrajza a virtuális kiállításon
  • Képtelen természetrajz letölthető a MEK oldalairól
  • Nagy Lajos: Tízezer kilométer Oroszország földjén. Könyvismertető az 1989-es kiadásról.
  • Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei; Bibliotheca, Bp., 1958 (Nagy magyar írók)
  • Vasvári István: Nagy Lajos. Emlékkönyv és bibliográfia; FSZEK, Bp., 1964 (Írói arcképvázlatok)
  • Dersi Tamás: Sajtótörténet. Kosztolányi, Nagy Lajos, Bálint György. 1965/66. tanév; Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró iskola, Bp., 1966
  • Kónya Judit: Nagy Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Arcok és vallomások)
  • Tarján Tamás: Nagy Lajos; Gondolat, Bp., 1980 (Nagy magyar írók)
  • Nagy Lajostól, Nagy Lajosról. Szemelvénygyűjtemény az író születésének 100. évfordulójára; szerk. Kovács Géza, összeáll. Tarján Tamás; TIT, Bp., 1982 (Irodalmi előadások)
  • Tarján Tamás: A történet örök színtere; Nagy Lajos Emlékbizottság, Apostag, 1984
  • Borbély Sándor: Így élt Nagy Lajos; Móra, Bp., 1986 (Így élt)
  • Tarján Tamás: Nagy Lajos szobra. Esszék; Tarján Tamás, Bp., 1992 (Z-füzetek)
  • Kopaszok és hajasok világharca. In memoriam Nagy Lajos; vál., szerk., összeáll. Tarján Tamás; Nap, Bp., 2001 (In memoriam)
  • Serf András 2018: Egy kényelmetlen napló (Részletek Nagy Lajos naplójából, 1941 és 1953). In: 2000 30/május.