Nagy Károly (pedagógus)
| Nagy Károly | |
| Született | 1930. május 3. Kolozsvár |
| Elhunyt | 2022. március 3. (91 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Nagy István |
| Foglalkozása | pedagógus, pszichológus, pedagógiai szakíró |
| Iskolái | 1-es számú Magyar Fiúlíceum (–1949) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Károly (Kolozsvár, 1930. május 3. – 2022. március 3.[1]) erdélyi magyar pedagógus, pszichológus, pedagógiai szakíró. Nagy István író fia.
Életútja[szerkesztés]
Szülővárosában a református kollégiumba járt,[2] majd a Brassai Sámuel Líceumban érettségizett (1949), utána a moszkvai Pedagógiai Intézetben szerzett pedagógia-lélektan szakos diplomát (1955). Pályáját a Bolyai Tudományegyetem pedagógiai tanszékén tanársegédként kezdte, Bukarestben a Közoktatási Minisztériumban vezér-tanfelügyelő (1957–59), majd újra Kolozsvárt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedagógiai tanszékén adjunktus nyugalomba vonulásáig (1995). Az RMDSZ keretében a szociáldemokrata tömörülés titkáraként működött, 1999-ben többekkel kilépett e tömörülésből.[3]
Kutatási területe az erkölcsi és közösségi nevelés. A Korunkban megjelent tanulmányai közül kiemelkedik A gyermekközösség kialakulása az iskolában (1961/2); a Studia Universitatis Babeş-Bolyai közölte A perspektivikus vonalak rendszere mint a közösségi tevékenységre mozgósítás belső tényezője (1961) című munkáját. A cenzúra beavatkozásai elleni tiltakozásul 1964-től megszakította hazai publicisztikai tevékenységét. A Szovjetszkaja Pedagogika hasábjain orosz nyelven jelent meg N. E. Surkova társszerzővel közös értekezése az erkölcsi viszonyok kialakulásáról (1974/6) és a pedagógiai műveletekről (1985/9).
Az általános pedagógia kérdései c. magyar nyelvű egyetemi jegyzet (Kolozsvár, 1956, 1957) munkatársa; román nyelvű egyetemi jegyzetekben az erkölcsi nevelés irányításáról és módszereinek rendszeréről szóló fejezetek szerzője (Kolozsvár, 1975). Édesapjáról, Nagy István íróról írott visszaemlékezései Tények és tettek címen 2002-ben a Romániai Magyar Szóban jelentek meg folytatásokban.[4] Édesapja emlékét a későbbiekben is ébren tartotta.[5]
Visszaemlékezései[szerkesztés]
- Tanúság. Tények és tettek; Kriterion, Kolozsvár, 2011
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyászhír. Szabadság, 2022. március 4.. [2022. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
- ↑ Kolozsvári református kollégium, Évköny 1941-42.
- ↑ Kibékíthetetlen ellentét az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésében. In: Szabadság (Kolozsvár), 1999. szeptember 17. 8. oldal Online hozzáférés Archiválva 2021. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Nagy Károly: Tények és tettek. In: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. szeptember 2. - /folytatásokban/ 2002. október 23.
- ↑ Nagy Károly: Ki is volt Nagy István? In: Szabadság (Kolozsvár), 2004. február 18.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}