II. Kurus perzsa király
| II. Kurus | |
 |
|
| A Sydney-i Olimpiai Parkban található paszargadai-i Kurus-szobor másolata | |
|
|
|
| Perzsia királya | |
| Uralkodási ideje Kr. e. 559 – Kr. e. 530 |
|
| Elődje | Kabúdzsija |
| Utódja | Kambúdzsija |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kr. e. 593 Ansan |
| Elhunyt | Kr. e. 530. decembere Szir-darja közelében |
| Nyughelye | Paszargadai |
| Házastársa | Perzsiai Kasszandané |
| Gyermekei | Kambúdzsija Bardíja Artüsztoné Atosszé NN |
| Édesapja | Kabúdzsija |
| Édesanyja | Médeai Mandané |
Kurus, vagy II. (Nagy) Kürosz (óperzsául Kūruš[1][2], 𐎤𐎽𐏁 ku-ru-ša, normalizált alakja Kuruš[3] perzsául: کوروش بزرگ, Kurosh-e Bozorg, latinul Cyrus), (Kr. e. 593? – Kr. e. 530. decembere) perzsa király volt, az Akhaimenida-dinasztia korai tagja, az Óperzsa Birodalom alapítója. Elődje Kabúdzsija (I. Kambüszész) volt. Az ansani perzsa állam uraként meghódította a médeket és egyesítette birodalmát a másik perzsa állammal. Kr. e. 559-től haláláig uralkodott a Perzsa Birodalom felett. Birodalma folyton növekedett, végül magába foglalta Délnyugat-Ázsia és Közép-Ázsia jórészét, nyugaton Egyiptom határaitól és a Hellészpontosztól keleten az Indus folyóig terjedt, és ezzel addig sohasem látott méretű állam jött létre.[4]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Uralkodása
[szerkesztés] A perzsák egyesítése
Kr. e. 559-ben került a régebbi időkben Elám részét képező Ansan tórnjára, ahol apját követte. A szomszédos Párszát (görögül Perszisz) ekkor az Akhaimenidák másik ága kormányozta – amelyikből a későbbi I. Dareiosz is származott [5] –, de Kürosz újraegyesítette a két trónt.[6] Kürosz uralkodása elején még a Méd Birodalom hűbérese volt. Ekkor az Újbabiloni Birodalom, a Lüd Birodalom és Egyiptom voltak még a kor nagyhatalmai. Mellettük csak Lükia [7] és Kilikia tudta csak megőrizni önállóságát.[6]
[szerkesztés] A Méd Birodalom megdöntése
Kr. e. 550-ben Istuviga méd király megtámadta a neki nem engedelmeskedő Küroszt, de a méd hadsereg nem engedelmeskedett, és kiszolgáltatta Asztüagészt Kürosznak. Kürosz átvette az uralmat a birodalomban, ezzel létrejött az Óperzsa Birodalom, amiben a médek és a perzsák egyenrangúnak számítottak. Kürosz a méd fővárosba, Ekbatanába vonult, felpakolta kincstárát és visszavonult vele Ansanba, ami ekkor a perzsa főváros volt.[6]
[szerkesztés] A Lüd Birodalom meghódítása
A perzsa és a Lüd Birodalom határa ekkor a Halüsz folyónál volt. Kr. e. 547-ben Kroiszosz lüd király – miután Delphoiban megkérte a nevezetes jóslatot – átlépte a határt és megütközött Kürosz seregével. A csata döntetlenül vagy Kroiszosz vereségével végződött. Kroiszosz visszavonult Szardeiszbe, hogy erőt gyűjtsön, de Kürosz követte és ostrom alá vette a lüd fővárost, ami Kr. e. 546-ban elesett és Lüdia is a perzsa birodalom része lett.[6][7] Egy hagyomány szerint Kroiszosz ezután önként lépett a máglyára, más hagyomány szerint élete végéig Kürosz udvarában élt, mint a perzsa nagykirály tanácsadója. Kürosz ezután lüd kézművesek segítségével új fővárost épített magának Paszargadaiban.
[szerkesztés] Az Újbabiloni Birodalom meghódítása
Kr. e. 539-ben Kürosz az Babilon ellen vonult és október végén vagy november elején Opisznál legyőzte a babiloni hadsereget. Október 10-én a perzsák ellenállás nélkül bevették Szippart, október 12-én pedig Gobrüasz (akkádul Ugbaru), Gutium helytartója ugyancsak ellenállás nélkül bevonult Babilonba. Csapatai körbevették Marduk templomát, de nem zavarták meg az éppen folyó vallási szertartást. Ezután foglyul ejtették Nabú-Naidot, akit egy későbbi hagyomány szerint Kürosz kinevezett a dél-iráni Karmánia helytartójává. Kürosz október 29-én vonult be Babilonba, egy héttel később Ugbaru meghalt. Ezzel az Újbabiloni Birodalom is az Óperzsa Birodalom része lett.[6]
[szerkesztés] Halála és öröksége
Kürosz a csatatéren halt meg, a masszagéták ellen a Szir-darjánál vívott ütközetben.[8] Egyiptomot fia és örököse, II. Kambüszész hódította meg.
Kürosz volt az első király, akinek nevéhez hozzátették a „Nagy” jelentésű óperzsa Vazraka jelzőt (újperzsául Bozorg), amelyet aztán más Akhaimenida uralkodók is felvettek, mint I. Dárajavaus (I. Dareiosz) és I. Khsajársá (I. Xerxész).
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Ghias Abadi, R. M.. Achaemenid Inscriptions (کتیبههای هخامنشی), 2nd edition (Persian nyelven), Tehran: Shiraz Navid Publications, page 19. o (2004). ISBN 964-358-015-6
- ↑ Kent, Ronald Grubb. Old Persian: Grammar, Text, Glossary, translated into Persian by S. Oryan (Persian nyelven), page 393. o (1384 AP). ISBN 964-421-045-X
- ↑ Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003)
- ↑ Kuhrt, Amélie. 13, The Ancient Near East: C. 3000-330 BC. Routledge, pp. 647. o [1995]. ISBN 0-4151-6762-0
- ↑ Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003)
- ^ a b c d e Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza. Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998)
- ^ a b Az emberiség krónikája
- ↑ Egy Borsipppában talált tábla Kr. e. 530. augusztus 12-t még az ő uralkodásaként jelöli meg, egy másik, babiloni tábla augusztus 31-én már Kambüszészt nevezi uralkodónak; lásd R.A. Parker and W.H. Dubberstein, Babylonian Chronology 626 B.C. – A.D. 75, 1971.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Angol nyelven:
- Historic Personalities – Cyrus the Great
- Cyropaedia of Xenophon
- PersianDNA Cyrus The Great – Persian Empire & The Greatest King of the History
- Pictures of Tomb of Cyrus the Great
- Seder Olam Rabbah, Part 2 – Solomon's Temple, and Zerrubabel
- Cyrus Cylinder Full Babylonian text of the Cyrus Cylinder as it was known in 2001; translation; brief introduction
- Cylinder of Cyrus, Persian text منشور کوروش هخامنشی
- Who Was Zulqarnain?
Magyar nyelven:
- A nagy király mamája (Nádasdy Ádám, MaNcs, 2000. szeptember 21.)
- Hérodotosz: Kürosz ; Xerxész
| Előző uralkodó: Ansan: Kabúdzsija Pársza: Arsáma |
|
Következő uralkodó: Kambúdzsija |
|
|||||||||||
