Nagy Atilla Kristóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagy Attila Kristóf szócikkből átirányítva)
Nagy Atilla Kristóf
Élete
Született1963. február 18.
Budapest
Elhunyt1998. május 29. (35 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
próza

Nagy Atilla Kristóf (Budapest, 1963. február 18.Budapest, 1998. május 29.) magyar író, költő, szerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

1987-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát az ELTE-n. 1989-ig Eötvös-ösztöndíjasként Komjáthy Jenő munkásságának kutatásával foglalkozott. 1988-1991 között a Pannon Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. 1991-től szabadfoglalkozású író volt, illetve a Casus Kortárs Művészeti Kollégium irodalomtanára. 1993-tól a TV4 Prospera című irodalmi műsorának szerkesztő-műsorvezetője volt.

A nyolcvanas évek második felében a Kőnigh Péter és a Ciklámen nevű zenekarban játszott basszusgitáron.[1]

Motorbalesetben halt meg.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Hadikommunikáció '80–'83 (Eötvös könyvek, ELTE Közművelődési Titkársága, Szeged, 1986)
  • Persona non grata (elbeszélés, Pannon, Budapest, 1989)
  • Totál brutál (szociográfia, M&B, Budapest, 1990)
  • Valaki beszél. Könyv akárkiről és senkiről (próza, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1992)
  • Szellemi bonctan. Komjáthy Jenő költészetének motívumtörténete (monográfia, 1992)
  • Fragmenta (próza, vers, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1996)
  • Fecseg a mély (interjúk, Seneca Kiadó, Budapest, 1997)
  • A fájdalom felszíne. Válogatott és hátrahagyott írások (Abakusz könyvek, szerk. Nyilas Attila; Pufi Pressz, Budapest, 2002)
  • Vádirat a teremtés ellen (2004)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A zene nem munka, hanem tett - Kőnigh Péter a Quartnak. Origo.hu, 2014. január 31. (Hozzáférés: 2023. június 18.)
  2. Nagy Atilla Kristóf: Az öngyilkos expanzió. Népújság, 2018. június 8. (Hozzáférés: 2023. június 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]