Centaurus A
| Centaurus A galaxis | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Centaurus |
| Rektaszcenzió | 13h 25m 27.6s[1] |
| Deklináció | -43° 01′ 09″[1] |
| Vöröseltolódás | 0,001825[1] |
| Távolság | 12-14 millió ly[1] fé,
|
| Típus | S0 pec[1] |
| Más elnevezések | NGC 5128, Caldwell 77, Arp 153 |
A Centaurus A (más néven NGC 5128, Arp 153, vagy Caldwell 77) egy lentikuláris galaxis a Centaurus (Kentaur) csillagképben.
A Centaurus A a legközelebbi óriásgalaxis, a legközelebbi rádiógalaxis, a legközelebbi, aktív maggal rendelkező galaxis. Távolsága 14 millió fényév körüli, már nem a Lokális Csoport tagja. Alakja elliptikus. Jelenleg is folyik egy kísérő galaxisával történő összeolvadása, ami az égbolt egyik legérdekesebb objektumává teszi. A középpontjában egy nagyon nagy tömegű (szupermasszív) fekete lyuk található és a galaxis nagyon erős rádió- és röntgenforrás.
Felfedezése[szerkesztés]
James Dunlop fedezte fel a galaxist 1826. április 29-én.
Tudományos adatok[szerkesztés]
A galaxis 547 km/s sebességgel távolodik tőlünk.
Egy nemzetközi csillagászcsoport az ESO VLT távcsőegyüttesének Antu teleszkópjára szerelt ISAAC nevű eszközzel több mint 1000 fényes vörös óriáscsillagot fedezett fel a Centaurus A-ban. A csillagok fényességváltozásának elemzése azt mutatta, hogy az hosszú periódusú. A felfedezés azért is jelentős, mert először sikerült ilyen nagy számban változócsillagokat megfigyelni egy Lokális Csoporton kívüli galaxisban.
A Centaurus A körülbelül háromszor annyi csillagot tartalmaz, mint a Tejútrendszer. Ez valószínűleg egy másik galaxissal való, a mai napig is tartó összeolvadásának az eredménye. A csillagászok szerint az univerzum keletkezésének korai szakaszában sok ehhez hasonló folyamat mehetett végbe, de mára már nem túl gyakori. A galaxist sötét porgyűrű osztja két részre. Ez a porsáv lehet az ütközésben részt vevő másik, fiatalabb galaxis maradványa. A porgyűrű belsejében számos fiatal, kék csillag ragyog, amelyek valószínűleg az ütközés eredményeképpen születtek.
Eddig egy szupernóvát fedeztek fel benne:
- SN 1986G - 1986-ban Robert Evans fedezte fel.
Megfigyelési lehetőség[szerkesztés]
A déli égbolton, a Centaurus csillagképben található meg, szabad szemmel már nem látható.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Centaurus A: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
