NGC 1275

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
NGC 1275 Seyfert-galaxis
NGC 1275 I GRB HST2003.jpg
Megfigyelési adatok
Csillagkép Perseus
Rektaszcenzió 03h 19m 48,1s[1]
Deklináció +41° 30′ 42″[1]
Vöröseltolódás 0,017559[1]
Távolság 230 millió fényév
Típus cD;pec;NLRG[1]
Más elnevezések Caldwell 24, Perseus A

Az NGC 1275 (más néven Perseus A, vagy Caldwell 24) egy Seyfert-galaxis a Perseus (Perszeusz) csillagképben.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galaxist Heinrich Louis d'Arrest fedezte fel 1863. február 14-én.

Tudományos adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Perseus galaxishalmaz centrumában található, erős rádiósugárzásáról ismert. A Chandra űrtávcső röntgenmegfigyelései alapján a galaxisközi anyagban körülbelül 300 ezer fényév távolságig terjedő, ritka térség mutatkozik. A jelenséget feltehetőleg az NGC 1275 centrumában lévő, szupermasszív fekete lyuk hozza létre. Az ide bespirálozó anyag egy része nagy sebességgel kirepül, két egymással ellentétes irányba haladó anyagsugarat (relativisztikus jet) létrehozva. Az anyagsugár gyorsan haladó részecskéi a galaxist elhagyják, majd ütköznek az intergalaktikus anyaggal, létrehozva a ritka térségeket.

A galaxis a Fermi gammasugár-űrtávcső megfigyelése alapján az égbolt egyik legfényesebb gammasugár-forrása.

Az NGC 1275 5264 km/sec sebességgel távolodik tőlünk[1], vöröseltolódása z=0.017559.

Megfigyelési lehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis távcsövekkel elég nehéz megfigyelni, mivel elég halvány (12,6 magnitúdós). Egy 20 centiméteres távcsővel, tiszta éjszakán halvány fényű, szemcsés, kicsiny fényfoltnak látható.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz NGC 1275 témájú médiaállományokat.


Science.jpg    NGC 1273  •  NGC 1274  •  NGC 1275  •  NGC 1276  •  NGC 1277