Névelők a német nyelvben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A német nyelvben megkülönböztetünk ragozható és ragozhatatlan szófajokat. A névelőt a ragozható szófajok közé soroljuk, mivel az utána álló főnév nemének, számának és esetének megfelelően változik az alakja. A névelő az utána álló főnévvel szoros hangtani, alaktani és mondattani egységet alkot; együtt, szinte egy szóként ejtjük ki őket, tehát a névelő hangsúlytalan. Két fajtája van:

  • határozott névelő (der bestimmte Artikel): der, die, das
  • határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel): ein, eine, ein

Mit mutat meg a névelő?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A németben a névelő jelzi, hogy a főnév milyen nemű, milyen számban és milyen esetben áll.

Pl.: Ich helfe der Tochter. (Segítek a lányomnak.)
A mondatban a der névelő megmutatja, hogy a főnév

  • nőnemű,
  • egyes számban és
  • részes esetben áll.

Ezt a mondatot mondhatjuk tárgyesetben is: Ich helfe für meine Tochter.
Itt a meine birtokos jelző végén áll az e betű, ami megmutatja, hogy a Tochter

  • nőnemű,
  • egyes számban áll és
  • tárgyesettel fejezzük ki (für+Akkusativ).

A határozott névelő (der bestimmte Artikel)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozott névelőt már említett vagy ismert személy vagy dolog esetén használjuk. Alanyesetben 3 alakja van (der, die, das; die), amit így jelölünk: der3 (háromalakú determináns).

Ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EGYES SZÁM TÖBBES SZÁM
hímnem nőnem semlegesnem minden nem
alanyeset der die das die
tárgyeset den die das die
részes eset dem der dem den
birtokos eset des der des der

Használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • hegyek, folyók, tavak, tengerek neve előtt (die Alpen – az Alpok, die Donau – a Duna, der Plattensee – a Balaton, die Ostsee – a Keleti-tenger v. Balti-tenger)
  • utcák neve előtt (die Goethestraße – a Goethe utca)
  • jelzős tulajdonnevek előtt (der junge Goethe – az ifjú Goethe)
  • személynév előtt, ha az nem fejezi ki egyértelműen az esetet (das Ei des Kolumbus – Kolumbusz tojása)
  • ha a személynevet a mű vagy szerep helyett használjuk (Ich lese den Goethe. – Goethét olvasom.)
  • hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt (der Libanon – Libanon, die Schweiz – Svájc, die Niederlande – Hollandia)
  • jelzős szerkezetű országnevekben (die Europäische Union – az Európai Unió)
  • keltezésben a napok, hónapok és évszakok előtt (am (an dem) Montag – hétfőn, im (in dem) März – márciusban, im (in dem) Sommer – nyáron)

Nem használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • személynevek előtt (Wo ist Karl? – Hol van Karl?)
  • a Herr, Frau, Fräulein, Kollege stb. megszólítások előtt (Guten Morgen, Frau Müller. – Jó reggelt, Müller asszony.)
  • helységnevek előtt (Ich wohne in Budapest. – Budapesten lakom.; Ich fahre nach Paris. – Párizsba utazom.)
  • semlegesnemű országnevek előtt (Ich komme aus Ungarn. – Magyarországról jöttem.)
  • anyagnevek előtt legtöbbször (Wir trinken Tee. – Teát iszunk.)
  • a dieser, jener mutató névmások után (dieser Mann – ez a férfi, jener Mann – az a férfi)
  • a wessen?, dessen, deren birtokos esetben álló névmások után (Wessen Bücher sind das? – Kinek a könyvei ezek?)
  • a birtok előtt birtokos–birtok sorrend esetén (des Schülers Paket – a tanuló csomagja), de birtok–birtokos sorrend esetén: das Paket des Schülers

A határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozatlan névelő még nem említett, nem ismert vagy pontosan meg nem határozott személy, tárgy vagy fogalom előtt áll. A német nyelvben a határozatlan névelőnek külön állító és tagadó alakja van.

Állító alak (ein2)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állító alaknak alanyesetben két alakja van: ein, eine, ein (ein2). Többes száma nincs!

Ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EGYES SZÁM TÖBBES SZÁM
hímnem nőnem semlegesnem minden nem
alanyeset ein eine ein
tárgyeset einen eine ein
részes eset einem einer einem
birtokos eset eines einer eines

Használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (jelzős) főnévvel kifejezett állítmány előtt (Peter ist ein (guter) Sportler. – Péter (jó) sportoló.)
  • a haben (birtokolni valamit) ige mellett (akkor is, ha testi vagy lelki tulajdonságot fejez ki) (Sie hat ein gutes Herz. – Jó szíve van.)

Nem használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • foglalkozást jelölő főnevek előtt (Ich bin Ingenieur. – Mérnök vagyok.)
  • állami, népi, világnézeti hovatartozást jelölő névszói állítmány előtt (Ich bin Ungar. – Magyar vagyok.)

Tagadó alak (kein2)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozatlan névelő tagadó alakja (kein2), akárcsak az állító, alanyesetben két alakú (kein, keine, kein; keine). Az ein2 és a kein2 ragozása megegyezik; az egyetlen különbség közöttük, hogy az ein-nak nincs, viszont a kein-nak van többes száma.

Ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EGYES SZÁM TÖBBES SZÁM
hímnem nőnem semlegesnem minden nem
alanyeset kein keine kein keine
tárgyeset keinen keine kein keine
részes eset keinem keiner keinem keinen
birtokos eset keines keiner keines keiner

Használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • olyan főnevek tagadására, melyek előtt határozatlan névelő áll, pl.: Haben Sie ein Buch? (Van (egy) könyve?) – Nein, ich habe kein Buch. (Nem, nincs könyvem.)
  • olyan főnevek tagadására, melyek előtt nem áll névelő, pl.: Hast du Zeit? (Van időd?) – Nein, ich habe keine Zeit. (Nem, nincs időm.)

Nem használjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigyázzunk! Ha az ein nem határozatlan névelőként, hanem számnévként áll egy főnév előtt (ilyenkor hangsúlyos), akkor a tagadása nem kein, hanem nicht ein!

Pl.: Ich kaufe nicht ein Buch, sondern zwei Bücher. (Nem egy könyvet veszek, hanem kettőt.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karácsony Lajos–Dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, 1982. ISBN 963-17-6566-0