Névai csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Névai csata
Chorikov.jpg
Sándor herceg a Névai csatában

Konfliktus Novgorodi-svéd háború (1240)
Időpont 1240. július 15.
Helyszín A Néva balti-tengeri torkolatánál, az Izsora folyóval való összefolyás vidékén, nagyjából Szentpétervár körzetében
Eredmény Döntő orosz győzelem
Szemben álló felek
Coat of Arms of Veliky Novgorod.png Novgorodi Fejedelemség
Coat of Arms of Vladimir (1781).png Vlagyimiri Fejedelemség
Lilla riksvapnet.svg Svéd Királyság
Parancsnokok
Alexander Newski.jpg Alekszandr Jaroszlavics „Nyevszkij” Birger Jarl címere.jpg Birger Jarl
Szemben álló erők
5000 fő Kb. 6-7000
Veszteségek
2 hajó, egy püspök, a többi veszteség ismeretlen 20 halott(?)
é. sz. 59° 48′ 27″, k. h. 30° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 59° 48′ 27″, k. h. 30° 36′ 15″

A névai csata a novgorodiak svédek ellen aratott győzelme 1240. július 15-én a Névánál. A forráskritika azonban cáfolja, hogy a csata több lett volna kisebb határvillongásnál. Svédország ebben az időszakban képtelen lett volna nagyobb hadjáratot szervezni Novgorod ellen, mivel az országban a polgárháborús állapotok mellett a norvégokkal is hadiállapotban voltak. A svédek (vagy finn törzsek) feletti győzelmet az oroszok messze eltúlozták politikai célok miatt. Bár finnországi területeiket a novgorodiak később elvesztették, de több mint kétszáz évig nem történt jelentős összecsapás a svédek és az oroszok közt.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XI. Erik svéd király megbetegedett és az ország kormányzásával Birger Jarlt bízta meg. A jarl titokban tárgyalni kezdett a Német Lovagrenddel, majd az Észak-Észtországban uralkodó dánokkal és a mongolokkal Novgorod elfoglalásáról, hogy megszerezze a kereskedelmi befolyást Kelet-Európában.

A svédek támadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svédek a tatárokkal közösen támadást terveztek az oroszok ellen. A mongolok aztán végül is elhalasztották a támadást és Kijevet vették célba, míg a vagy száz hajót számláló svéd flotta megindult Novgorod ellen, rajta közel 5000 katonával, mellettük nagyon sok finn, dán és norvég vitézzel.
Júliusban partraszálltak a Névánál, azon a ponton, ahol az Izsora folyó torkollik bele. Támadásukkal egyidőben a német lovagok is benyomultak orosz területre, ugyancsak jelentős hódítást véghez véve.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor herceg, Novgorod uralkodója kb. 6-7000 katonával indult a betolakodók ellen. Július 15-én vihar tombolt, amely eltakarta a svédek szeme elől a novgorodi és vlagyimiri erőket, így azok nem láthatták, hogy támadnak.
A rajtaütés meglepetés erejével hatott a svédekre. Az oroszok állítólag 20 halottnyi veszteséget szenvedtek. Birger elrendelte a visszavonulást. Nem ismert hogy a svéd katonák közül hányan estek el, de a flottából két hajó elveszett és egy svéd püspök is holtan maradt a csatatéren.

A német lovagrend inváziója (1240-42)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor győzelme ellenben nem várt fordulatot hozott, mert nyugatról az előretörő németek már a fővárost is fenyegették, s keletről a tatárok is vészesen közeledtek. De még mielőtt még cselekvésre szánhatta volna el magát, menekülésre kényszerült, mert a városban a német-párt jutott hatalomra, akik az életét is fenyegették.

A Névai Alkeszandr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor herceg győzelme után kapta a megtisztelő „Nyevszkij” elnevezést. Két évvel később a lovagokat is legyőzte a jégcsatában.
A svédek veresége hosszú időre gátat vetett a kelet-európai expanziójuknak, de az oroszoktól később finnországi területek sorra elhódították, amit már csak a dánoktól kellett megvédelmezniük az elkövetkezendő időkben.

Majdnem egy évszázaddal az események után a svédek és az oroszok közti végleges békét és a határok rendezését hozta a nöteborgi béke. Az egyezményt „örök béke” néven deklarálták, ennek fejében még három karéliai község került svéd kézbe a béke fejében. A német kereskedők és lovagok is közrejátsszottak a béke megkötésében, mely így a saját érdeküket és biztonságukat is biztosította.

1495-ben tört ki újabb háború a svédekkel Finnország területén, III. Iván uralkodása alatt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]