Németország himnusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Einigkeit und Recht und Freiheit
(Egység és jog és szabadság...)
Német Himnusz szövege
költőjének kézírásával

Das Lied der Deutschen („A németek dala”) című vers harmadik versszaka Németország nemzeti himnusza. Zenéjét Joseph Haydn írta 1797-ben, a szövegét pedig August Heinrich Hoffmann von Fallersleben 1841. augusztus 26-án Helgoland szigetén a német egyesülési törekvések jelképeként.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század kezdetén Németország nem volt egységes, és a számos kis német városállam nagy részének saját himnusza volt. Az első nemzeti himnusz jellegű dal, amely 1866 előtt keletkezett a „Was ist des Deutschen Vaterland” („Mi a német szülőföldje?”) volt. Szövegét Ernst Moritz Arndt írta 1813-ban, míg zenéjét Gustav Reichardt szerezte 1825-ben.

A mai német himnusz dallamát Joseph Haydn szerezte Franz Josef Graf Saurau felkérésére 1796 októbere és 1797 januárja között, mégpedig Lorenz Leopold Haschka himnuszának szövegére: „Gott erhalte Franz den Kaiser...” („Isten óvja Ferenc császárt!...”), az akkor II. Ferenc néven német-római császár, azaz a későbbi I. Ferenc osztrák császár tiszteletére. A császárhimnuszt a Metternich-előfutár Saurau a Bécsben is népszerű francia forradalmi dalok vetélytársának szánta, és a német-római császár előtt 1797. február 12-én mint születésnapi meglepetést adatta elő. A dallamhoz hasonlóak Haydn korábbi műveiben is előfordultak már, de a kész hazafias himnusztól fellelkesedve Op. 76. No. 3 C-dúr vonósnégyeseben, azaz a Kaiserquartettben négy cantus firmus(wd) variációt írt rá.

Ettől kezdve hivatalos alkalmakkor ezt a dalt játszották császárhimnusz gyanánt, és a későbbi szövegváltozatok is erre a dallamra alapultak, de olyan, hogy hivatalosan deklarált nemzeti himnusz egyelőre még nem létezett, hiszen nem a nemzet, hanem a császár dicsőítése felelt meg annak a felfogásnak, hogy az istentől rendeltetett császár testesíti meg a birodalmat. A dallamra idővel számos más (és nem csak német nyelvű) szöveget is írtak, köztük a később nemzeti himnusszá lett Lied der Deutschen-t, August Heinrich Hoffmann von Fallersleben 1841. augusztus 26-án írt versét. Ebben a központi szerep már nem egy egyeduralkodónak, hanem a birodalomnak jut. Nemzeti himnusszá azonban csak jóval keletkezése után lett ez a szöveg, sokáig csak egy volt a hazafias dalok közül, például a „Die Wacht am Rhein” is megelőzte népszerűségben. 1890-ben játszották első ízben hivatalos alkalommal, Helgoland átvétele alkalmából.

Németország 1871. évi egyesítésekor a porosz király addigi himnusza, a („Heil Dir im Siegerkranz”) lett a császári himnusz. Ennek dallama az angol „God Save the Queen”-ből származik, amire akkor is, ma is több ország himnusza alapul, máig ez az Egyesült Királyság himnusza is. Ezt a hivatalos alkalmakkor a császár dicsőítésére más dalok között felhangzó himnuszt sem nevezhetjük nemzeti himnusznak, és ez elsősorban a Német Birodalom több szövetségi államból való összetettségére vezethető vissza.

Az első világháború alatt elsősorban hazafias dalokat játszottak, szöveg nélkül vagy propagandaszöveggel, Haydn dallamát is hasonlóan.

1922. augusztus 11-én a weimari köztársaság első elnöke tette meg első ízben hivatalosan is nemzeti himnusszá Fallersleben versét.

A 1933–1945-es években a versnek már csak az első szakaszát („Deutschland, Deutschland über alles” – Németország mindenek felett) énekelték, amit a nemzetiszocialista Horst-Wessel-dallal egészítettek ki.

A világháborút követő bizonytalan időszak után 1952-ben az elnök és a kancellár közös döntése[1] a Lied der Deutschen-t deklarálta a hivatalos himnusz szövegeként, de azzal, hogy az eredetileg három versszakos versből csak a harmadik versszakot használják hivatalos alkalmakkor. A nyolvanas évektől kezdve hivatalos alkalmakkor többnyire csak a Haydn-mű zenekari változatát játszották be, szöveg nélkül. 1991-től pedig, ismét a hivatalban levő elnök és a kancellár közös döntése folytán,[2] csakis a Lied der Deutschen a harmadik versszaka Németország nemzeti himnuszának szövege:

Einigkeit und Recht und Freiheit
Für das deutsche Vaterland!
Danach lasst uns alle streben
Brüderlich mit Herz und Hand!
Einigkeit und Recht und Freiheit
Sind des Glückes Unterpfand;
|: Blüh' im Glanze dieses Glückes,
Blühe, deutsches Vaterland! :|

Nyers magyar fordításban (Dr. Mayer Zoltán György):

Egységet, jogot és szabadságot
a német hazának!
Erre igyekezzünk mindnyájan
testvériesen, szívvel és kézzel!
Egyetértés és jog és szabadság
Záloga a boldogulásnak.
|: Virágozz a boldogság csillogásában,
virágozz, német haza! :|

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Das Deutschlandlied ist Nationalhymne. Bulletin des Presse- und Informationsamtes der Bundesregierung Nr. 51 vom 6. Mai 1952, S. 537, (1952. máj. 06.) Hozzáférés: 2014. feb. 02.
  2. Die Bestimmung der 3. Strophe des Liedes der Deutschen zur Nationalhymne der Bundesrepublik Deutschland. Bundesgesetzblatt (Deutschland)– BGBl. I S. 2135, (1991. nov. 19.) Közzététel a Bundesgesetzblattban (hivatalos közlöny)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap