Németh István Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh István Péter
Np.jpg
Németh István Péter
Született  Magyarország, Tapolca
1960. március 8.
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, irodalomtörténész, műfordító

Németh István, írói nevén Németh István Péter (Tapolca, 1960. március 8. –) költő-irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom szakos előadó, könyvtáros tanár.

„Csendben alkotó, intim lírai alkat, ritka egyéniség a mai csúnya, könyöklő világban”. (Toldi Éva)

Tartalomjegyzék

Életrajz [szerkesztés]

Iskoláit szülővárosában, a mai Bárdos Lajos Általános Iskola falai között, majd Pápán, a Türr István Gimnáziumban végezte; egyetemi diplomáját pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar-könyvtár szakos „Eötvös Collegistaként”. A Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója is volt, másoddiplomáját humán-menedzser – vagyis emberi erőforrás – szakon szerezte meg.

1985-től 1992-ig a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban tanított. A vörösberényi és balatonboglári Balaton Akadémia megnyitása óta az intézmény munkatársa volt, 1993-tól 2000 májusáig. A füredi gimnáziumban könyvtáros tanár volt egy újabb tanévre, majd 2001 augusztusától 2003 januárjáig a zánkai Egry József Idegenforgalmi Szakközépiskola, később a Szász Márton Szakiskola tanára Diszelben. Ma a tapolcai Városi Könyvtárban, az Iskolamúzeumban dolgozik.

Valamennyi munkahelyén vagy kollégiumi szállásán szakköröket és önképzőköröket vezetett. Tanított műalkotás-elemzést, filozófiát, filmesztétikát és társadalomismeretet is, valamint szakszerű órahelyettesítésként minősültek zenetörténeti órái is. Komplex esztétikával foglalkozik, tanításai során a testvérmúzsákat, a társművészeteket együtt is megismertette diákjaival. Diákotthonokban már pályakezdése óta vállalt felügyeletet.

Az 1990-es évek első felében a Megyei Pedagógiai Intézet Megyei pedagógiai Körkép című folyóiratánál tagja volt a szerkesztőbizottságnak. Tudományos ismeretterjesztői előadásai nem csupán Veszprém megyére korlátozódnak. Járt többek között Görögországban, Olaszországban, Németországban, valamint az összes környező országban[1].

Könyvek, verses irkák [szerkesztés]

  • Virágnyi világvég (versek, Budapest, 1987.)
  • A szerepek hűsége(irodalmi tanulmányok, Veszprém, 1989.)
  • Utak szeptembere (versek, Budapest, 1990.)
  • Batsányiné Baumberg Gabriella versei (műfordítások, Tapolca, 1992.)
  • …a természet örömkönnye (balatoni antológia, Vörösberény, 1993.)
  • Koncz István Magamnak mondom című válogatott verseskötete (szerkesztette s gondozta - Tapolca, 1995.)
  • Origósdi (mesék - Kamarás Istvánnal közösen - Tapolca, 1996.)
  • Angyalvihánc Manophülében (gyermekversek, Tapolca, 1996.)
  • Égi tetszésre - idelenn (a Balaton Akadémia könyvsorozatának repertóriuma, Vörösberény, 1996.)
  • Heine-daloskönyv (Tapolca, 1997.)
  • A boglári parton Adalékok Balatonboglár irodalom és művelődéstörténetéhez. Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1998.)
  • Borággal áldlak - magyar bordaloskönyv - Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1999.)
  • Pannónia dicsérete - előadások a II. magyar írók, műfordítók világtalálkozóján Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1999.)
  • Kamarás István: Világverseny a berekben Németh István Péter verseivel (Cicero Könyvkiadó, 1999.)
  • Herbert Zinkl: Esőének (műfordítások, Balatonfüred, 1999.)
  • Koldus és királyfi (meseopera-librettó, Balatonfüred, 2000.)
  • 100 vers (versek, Tapolca, 2000.)
  • Kihullt lapok egy naplóból (naplók, följegyzések, Baláca Könyvek, Veszprém, 2000.)
  • Rilke-képeskönyv (műfordítások, Balatonfüred, 2000.)
  • Gyöngytár és teklatéka (versek, Tapolca, 2001.)
  • Egry ragyogása (versantológia a magyar költők Egry Józsefhez írott verseiből, Balatonőszöd, 2001.)
  • Karácsonyi irka (versek és műfordítások, Zánka, 2001.)
  • "Kalitkám is madár" - Czigány György költészete (tanulmányok, Hungarovox, Budapest, 2006.)
  • Janus-irka Janus Pannonius 50 epigrammája NIP műfordításában/átköltésében

DVD-k [szerkesztés]

  • Öleljen Föld, víz s ég! (balatoni irka Nagy Gáspár emlékének, 2007.)
  • Megtaláljon a Karácsony! (karácsonyi versek orgonás zenei aláfestéssel, 2007.)
  • Húsvéti oratórium (húsvéti verses DVD, 2008.)
  • Angyalvihánc Manophülében (gyermekversek, 2008.)

A költő verses DVD-it honlapjának rendszergazdája, Dr. Sikos László készíti[2].

Elismerések [szerkesztés]

  • Egry József országos pályázat, II. hely - Badacsony, 1976.
  • Egry József országos pályázat, I.hely - Badacsony, 1977.
  • Baraxa-Soós Alapítvány díja, 1985.
  • FMK országos versíró pályázat, Bp., I. hely
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei jubileumi irodalmi pályázat, Miskolc, 1987., III. hely
  • IRAT irodalmi nívódíj első verses kötetéért, Bp., 1989.
  • Pedagógusként végzett önképzéséért Fonay-díj, Veszprém, 1990.
  • Az Élet és Irodalom bordalversenye, III. díj, Budapest, 1992.
  • Salvatore Quasimodo költői verseny, különdíj, Balatonfüred, 1994.
  • Salvatore Quasimodo költői versenyben a legjobb 12 között, 1998.
  • Országos Illyés Gyula-pályázat a költő 100. születésnapján. Magyar Kultúra Háza, Bp., Corvin tér. Tanulmánya a legjobb 10 között, a Móricz Zsigmond Társaság különdíja, 2002.
  • A "Tapolca városért" kitüntetettje, 2001.
  • Búvópatak-díj, Kaposvár, 2010.
  • Erkel Ferenc pályázat győztese vers kategóriában, 2010.

Fontosabb referenciák [szerkesztés]

A sajtóban megjelenő referenciákon túl számos hivatkozás jelenik meg a költőről és munkáiról az interneten is (pl. Arácsi anakreon[3], Balatoni haikuk [4], A műfordítás fényűzése [5]).

Médiaszereplések [szerkesztés]

  • Szijártó J. „Visszahúzódni jött ide. Rubin Szilárd író a tapolcai költő szemével.”, 2010. április 22. 
  • Meiszterics E. „Hazalátogatott Háromfára Kerék Imre költő.”, 2010. május 18. 

Hivatkozások [szerkesztés]