Németh István Péter
| Németh István Péter | |
![]() |
|
| Németh István Péter | |
| Született | 1960. március 8. |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | költő, irodalomtörténész, műfordító |
Németh István, írói nevén Németh István Péter (Tapolca, 1960. március 8. –) költő-irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom szakos előadó, könyvtáros tanár.
„Csendben alkotó, intim lírai alkat, ritka egyéniség a mai csúnya, könyöklő világban”. (Toldi Éva)
Tartalomjegyzék |
Életrajz [szerkesztés]
Iskoláit szülővárosában, a mai Bárdos Lajos Általános Iskola falai között, majd Pápán, a Türr István Gimnáziumban végezte; egyetemi diplomáját pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar-könyvtár szakos „Eötvös Collegistaként”. A Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója is volt, másoddiplomáját humán-menedzser – vagyis emberi erőforrás – szakon szerezte meg.
1985-től 1992-ig a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban tanított. A vörösberényi és balatonboglári Balaton Akadémia megnyitása óta az intézmény munkatársa volt, 1993-tól 2000 májusáig. A füredi gimnáziumban könyvtáros tanár volt egy újabb tanévre, majd 2001 augusztusától 2003 januárjáig a zánkai Egry József Idegenforgalmi Szakközépiskola, később a Szász Márton Szakiskola tanára Diszelben. Ma a tapolcai Városi Könyvtárban, az Iskolamúzeumban dolgozik.
Valamennyi munkahelyén vagy kollégiumi szállásán szakköröket és önképzőköröket vezetett. Tanított műalkotás-elemzést, filozófiát, filmesztétikát és társadalomismeretet is, valamint szakszerű órahelyettesítésként minősültek zenetörténeti órái is. Komplex esztétikával foglalkozik, tanításai során a testvérmúzsákat, a társművészeteket együtt is megismertette diákjaival. Diákotthonokban már pályakezdése óta vállalt felügyeletet.
Az 1990-es évek első felében a Megyei Pedagógiai Intézet Megyei pedagógiai Körkép című folyóiratánál tagja volt a szerkesztőbizottságnak. Tudományos ismeretterjesztői előadásai nem csupán Veszprém megyére korlátozódnak. Járt többek között Görögországban, Olaszországban, Németországban, valamint az összes környező országban[1].
Könyvek, verses irkák [szerkesztés]
- Virágnyi világvég (versek, Budapest, 1987.)
- A szerepek hűsége(irodalmi tanulmányok, Veszprém, 1989.)
- Utak szeptembere (versek, Budapest, 1990.)
- Batsányiné Baumberg Gabriella versei (műfordítások, Tapolca, 1992.)
- …a természet örömkönnye (balatoni antológia, Vörösberény, 1993.)
- Koncz István Magamnak mondom című válogatott verseskötete (szerkesztette s gondozta - Tapolca, 1995.)
- Origósdi (mesék - Kamarás Istvánnal közösen - Tapolca, 1996.)
- Angyalvihánc Manophülében (gyermekversek, Tapolca, 1996.)
- Égi tetszésre - idelenn (a Balaton Akadémia könyvsorozatának repertóriuma, Vörösberény, 1996.)
- Heine-daloskönyv (Tapolca, 1997.)
- A boglári parton Adalékok Balatonboglár irodalom és művelődéstörténetéhez. Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1998.)
- Borággal áldlak - magyar bordaloskönyv - Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1999.)
- Pannónia dicsérete - előadások a II. magyar írók, műfordítók világtalálkozóján Balaton Akadémia könyvek (szerkesztette - 1999.)
- Kamarás István: Világverseny a berekben Németh István Péter verseivel (Cicero Könyvkiadó, 1999.)
- Herbert Zinkl: Esőének (műfordítások, Balatonfüred, 1999.)
- Koldus és királyfi (meseopera-librettó, Balatonfüred, 2000.)
- 100 vers (versek, Tapolca, 2000.)
- Kihullt lapok egy naplóból (naplók, följegyzések, Baláca Könyvek, Veszprém, 2000.)
- Rilke-képeskönyv (műfordítások, Balatonfüred, 2000.)
- Gyöngytár és teklatéka (versek, Tapolca, 2001.)
- Egry ragyogása (versantológia a magyar költők Egry Józsefhez írott verseiből, Balatonőszöd, 2001.)
- Karácsonyi irka (versek és műfordítások, Zánka, 2001.)
- "Kalitkám is madár" - Czigány György költészete (tanulmányok, Hungarovox, Budapest, 2006.)
- Janus-irka Janus Pannonius 50 epigrammája NIP műfordításában/átköltésében
DVD-k [szerkesztés]
- Öleljen Föld, víz s ég! (balatoni irka Nagy Gáspár emlékének, 2007.)
- Megtaláljon a Karácsony! (karácsonyi versek orgonás zenei aláfestéssel, 2007.)
- Húsvéti oratórium (húsvéti verses DVD, 2008.)
- Angyalvihánc Manophülében (gyermekversek, 2008.)
A költő verses DVD-it honlapjának rendszergazdája, Dr. Sikos László készíti[2].
Elismerések [szerkesztés]
- Egry József országos pályázat, II. hely - Badacsony, 1976.
- Egry József országos pályázat, I.hely - Badacsony, 1977.
- Baraxa-Soós Alapítvány díja, 1985.
- FMK országos versíró pályázat, Bp., I. hely
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei jubileumi irodalmi pályázat, Miskolc, 1987., III. hely
- IRAT irodalmi nívódíj első verses kötetéért, Bp., 1989.
- Pedagógusként végzett önképzéséért Fonay-díj, Veszprém, 1990.
- Az Élet és Irodalom bordalversenye, III. díj, Budapest, 1992.
- Salvatore Quasimodo költői verseny, különdíj, Balatonfüred, 1994.
- Salvatore Quasimodo költői versenyben a legjobb 12 között, 1998.
- Országos Illyés Gyula-pályázat a költő 100. születésnapján. Magyar Kultúra Háza, Bp., Corvin tér. Tanulmánya a legjobb 10 között, a Móricz Zsigmond Társaság különdíja, 2002.
- A "Tapolca városért" kitüntetettje, 2001.
- Búvópatak-díj, Kaposvár, 2010.
- Erkel Ferenc pályázat győztese vers kategóriában, 2010.
Fontosabb referenciák [szerkesztés]
- Toldi Éva. „Lurkós líra, mackós poézis”, 1991. március 8.
- Tarján Tamás. „Németh István Péter - Költészet napi Könyvszemle”, 1988. május 18.
- Kerék Imre. „Németh István Péter: Gyöngytár és teklatéka”
- Dr. Szabó T. Attila. Gondolatok Németh István Péter Mit hoztál – Tűnődések a tájhazáról című könyvének olvasása közben. Új Horizont Kiadó (2003)
- Toldi Éva. „Remény, kézírásban”, 2009. február 13., 7. oldal
A sajtóban megjelenő referenciákon túl számos hivatkozás jelenik meg a költőről és munkáiról az interneten is (pl. Arácsi anakreon[3], Balatoni haikuk [4], A műfordítás fényűzése [5]).
Médiaszereplések [szerkesztés]
- Szijártó J. „Visszahúzódni jött ide. Rubin Szilárd író a tapolcai költő szemével.”, 2010. április 22.
- Meiszterics E. „Hazalátogatott Háromfára Kerék Imre költő.”, 2010. május 18.


