Német Demokratikus Köztársaság Népi Rendőrsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Német Demokratikus Köztársaság Népi Rendőrsége
Volkspolizei Emblem.svg
A Volkspolizei címere

Alapítva 1949
Megszűnt 1990, Németország újraegyesítésekor
Típus rendőrség
Tevékenység rendfenntartó, bűnüldöző feladatok ellátása; a Német Demokratikus Köztársaság határainak védelme, katonákkal együtt berlini fal védelme, illegális bevándorlók megállítása, illegális határátkelők megállítása, katonasággal együtt a határátkelők védelme illetve ellenőrzése, határon átkelők ellenőrzése, nemzeti rendezvények vagy politikai események (pl. kongresszusok) védelmének biztosítása
Székhely Kelet-Berlin
Nyelvek német
Belügyminiszter (Minister des Innern), később Belügyminiszter és a német Népi Rendőrség parancsnoka (Minister des Innern und Chef der Deutschen Volkspolizei)

Dr. Karl Steinhoff (1949–52)
Willi Stoph (1952–55)
Karl Maron (1955-1963) Friedrich Dickel (1963-1989)

Lothar Ahrendt (1989)
Dolgozók száma 3500 (1989)
A Volkspolizei zászlaja

A Volkspolizei (VP, magyarul: népi rendőrség) országos rendészeti főfelügyelőség a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) határain belül. A Volkspolizei legfőbb feladata a bűnüldözés, de emellett számos más feladata volt, így egyfajta katonai rendészeti szervnek is tekinthető volt. Ellentétben a legtöbb rendőrséggel a nagyobb városokban voltak páncélozott szállító és tüzérségi járművei valamint jól kiképzett fegyveres erői. Bár minden keletnémet állampolgár lehetett tiszthelyettes, minden tagja bizalmi tiszt, dolgozóinak kötelező volt a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) tagság. A VP tagjai között megtalálhatók voltak az egykori náci Németország több kéme és náci katonatisztje is. Keletnémet becenevei a Volkspolizei Bullen („zsaruk”) és a die Grünen („a zöldek”, egyenruhájukra utalva). Miután megjelent egy cikk a Bild-Zeitung nevű újságban a Volkspolizeiról, a VP-t gyakran nevezték és nevezik VoPo-nak is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volkspolizei akkor alakult meg, amikor a Szovjetunió szövetségeseivel győzelmet aratott a náci Németország felett. A SVAG jóváhagyta egy, a katonasággal együtt működő rendfenntartási rendszer létrehozatalát, így 1945. október 31-én hivatalosan is megalakult a Volkspolizei, kezdetben mint rendfenntartó erő, de a berlini fal megépítése után megnövekedett számú szolgálati feladatot látott el, 1990-ig.

Szervezeti felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volkspolizei egy hagyományos rendőri feladatokat is ellátó szervezetként működött, feladata volt a nyomozás és a forgalom ellenőrzése is. A VP-n és a hírszerzésen keresztül kapta jelentéseit az Állambiztonsági Minisztérium is. A Volkspolizei volt a nemzeti rendőri erő, a Belügyminisztérium közvetlen irányítása alatt. Ahelyett, hogy közszolgálati státuszt töltött volna be, minden Volkspolizist (magyarul: népi rendőr) személyes szerződést kötött a kormánnyal. A havi fizetés átlag feletti volt, a kimagaslóan nagy kockázatviselés miatt.

Főosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bűnügyi főosztály (Hauptabteilung Kriminalpolizei)
  • Közrendvédelmi főosztály (Hauptabteilung Schutzpolizei)
  • Vasúti főosztály (Hauptabteilung Transportpolizei)
  • Közlekedésbiztonsági főosztály (Hauptabteilung Verkehrspolizei)
  • Útlevél- és tartózkodási ügyek főosztálya (Hauptabteilung Pass- und Meldewesen)

A katonai része a Készenléti rendőrség (Kasernierte Einheiten) volt, amelynek tagjait a belügyminiszter-helyettes és a vezető igazgatási központ (Stellvertreter des minister und Chef der Hauptinspektion) irányított.

Regionális parancsnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A berlini elnökség Népi Rendőrsége
  • 8 rendőrségi felügyelőség
  • Vízi rendőr felügyelőség
  • 14 kerületi parancsnokság
  • Területi kommandó

Vezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belügyminiszter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül: minister des Innern.

  • Dr. Karl Steinhoff (1949-1952)
  • Willi Stoph (1952-1955)

A Volkspolizei vezetője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül: Chef der deutschen Volkspolizei.

  • Dr. Kurt Fischer (1949-1950)
  • Karl Maron (1950-1955)

Belügyminiszter és a német Népi Rendőrség parancsnoka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül: Minister des Innern und Chef der Deutschen Volkspolizei.

  • Karl Maron (1955-1963)
  • Friedrich Dickel (1963-1989)
  • Lothar Ahrendt (1989)

Toborzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volkspolizei-ban való szolgálathoz legalább 10 év elméleti képzés, katonai szolgálat [1] és politikai lojalitás kelle. Felszerelés után egy 5 hónapos képzés veszi kezdetét a Német Rendőrtiszti Főiskolán. Az tanterv tartalmazza politikai oktatást, rendőrségi törvényeket, büntető jogszabályokat, valamint eljárásokat és katonai szintű alaki, fizikai kiképzést is. Ezután egy 6 hónapos gyakorlati képzés következik.

Kiképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-től a DVP már saját iskolát működtet Berlin-Biesdorfban, amelynek mintegy 3500 képzett tisztje volt [2]. A készenléti rendőrség saját laktanyáiban különleges készenléti kiképzésre is volt lehetőség. 1963-tól Tiszti Iskola képzettjei, 1971-től Drezda-Wilder Mann iskola képzettjei. Az 1990. október 3-i újraegyesítés után a rendőrség irányítása az újonnan létrehozott szövetségi igazságszolgáltatás irányítása alá került. A VP alkalmazottak 40 százaléka leszerelt.

Eskü[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti német szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ich schwöre

meinem sozialistischen Vaterland, der Deutschen Demokratischen Republik und ihrer Regierung allzeit treu ergeben zu sein, Dienst- und Staatsgeheimnisse zu wahren und die Gesetze und Weisungen genau einzuhalten. Ich werde unentwegt danach streben, gewissenhaft, ehrlich, mutig, diszipliniert und wachsam meine Dienstpflichten zu erfüllen.

Ich schwöre,

daß ich, ohne meine Kräfte zu schonen, auch unter Einsatz meines Lebens, die sozialistische Gesellschafts-, Staats- und Rechtsordnung, das sozialistische Eigentum, die Persönlichkeit, die Rechte und das persönliche Eigentum der Bürger vor verbrecherischen Anschlägen schützen werde.

Sollte ich dennoch diesen meinen feierlichen Eid brechen, so möge mich die Strafe der Gesetze unserer Republik treffen.

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esküszöm, hogy szocialista hazámhoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, és annak kormányához mindig hűséges leszek, a szolgálati és államtitkokat megőrzöm, a törvényeket és utasításokat pedig pontosan betartom. Szakadatlanul törekszem arra, hogy a szolgálati kötelességeimet lelkiismeretesen, becsületesen, bátran, fegyelmezetten és figyelmesen lássam el. Esküszöm, hogy erőmet nem kímélve, akár életem kockáztatásával is megvédem a szocialista társadalmi, állam- és jogrendet, a szocialista tulajdont, a polgárok személyét, jogait és személyi tulajdonát a bűnözők támadásaitól. Ha ezt az ünnepélyes eskümet megszegem, sújtson le rám köztársaságunk törvényeinek büntetése.

Egyenruha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volkspolizei rangjelzései

A Népi Rendőrség egyenruházata egységesen zöld volt, kivéve a készenléti rendőrséget, ahol a keletnémet Nemzeti Néphadsereg divatját követve kő-szürke egyenruha volt rendszeresítve. Minden tiszt egységes, 1956 mintájú egyenruhát hordott. Ennek több változata volt, pl. a vízi rendőrség egyenruhája, vagy a téli és nyári speciális öltözék. A legtöbb egyenruha színe zöld-szürke, a közlekedési rendőrség ruházata pedig kék-zöld volt.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyakorló egyenruha (Felddienstuniform): csak a Készenléti Rendőrségnél volt rendszeresítve. Az egységes ruha viselete a NV/A területen: sapka vagy acélsisak, nagy fekete csizma és bőr öv, vállon keresztbe vetett övtartóval (ún. Antant-szíj). Télen a steppelt, kő-szürke bélelt ruha volt használatban. Ehhez tartozott 3-féle szőrmesapka vagy acélsisak, kötött szürke kesztyű, öv és nadrágtartó.
  • Egységes szolgálati egyenruha (Dienstuniform): a nyári változat egységes, egy zubbony, nadrág és sapka. A téli egyenruha: kabát négy nagy folt-zsebbel, matt fekete öv, sapka, nadrág, ing, nyakkendő és a csizma.
  • Kimenő egyenruha (Ausgangsuniform): kizárólag tisztek számára. Téli viselet: sapka, kabát, hosszú nadrág és alacsony cipő. A nyári viselet: egysoros kabát, zakó, fehér vagy szürke ing és zöld nyakkendő.
  • Díszegyenruha (Paradeuniform): kabát, bricsesznadrág, lovaglócsizma, acélsisak vagy csákó 1950-től 1960-ig, fehér ing, zöld nyakkendő, és ünnepi tőr a baloldalon rögzítve, ezüst-fekete felvonulási öv. Télen: kabát, sál és kesztyű.
  • Egységes szolgálat egyenruha, második változat, "munkaruha" (Arbeitsuniform): függ a szezontól és az időjárástól. Általában felújított ruhák, nyári és téli bélelt ruha, néha kezes-lábast is használtak: különösen nehéz jármű és repülőgép vezetők részére rendszeresítve. Műszaki ágazatok ruhája: laboratóriumi stílusú fehér, gombos köpönyeg. (Magyarországon ez gyakorló egyenruhának számít.)
  • Más típusú egyenruhák is léteztek. Magas rangú tisztek, tábornokok néha viseltek fehér inget vagy fehér zakót.

Minden egyenruha fajtának megvoltak a női változatai is.

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A hallgatók eredetileg képzett szárazföldi katonák voltak.
  2. 1989-ben.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Volkspolizei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.