Németország újraegyesítése
Németország újraegyesítését (Deutsche Wiedervereinigung) 1990. október 3-án deklarálták, amikor is a keleti területek (NDK) csatlakoztak a nyugatiakhoz (NSZK).
Az első keletnémet szabad választások (1990. március 18.) után a két német állam tárgyalásainak eredményeként megszületett az "egyesítési szerződés" (Einigungsvertrag). Eközben a két német állam a Németország II. világháborút követő felosztásában szerepet játszó egykori megszálló hatalmakkal (Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió) is aláírt egy szerződést ("kettő plusz négy" szerződés, Zwei-plus-Vier-Vertrag), amely garantálta az új állam függetlenségét. Az újraegyesített Németország tagja maradt az Európai Közösségnek (a későbbi Európai Unió), illetve a NATO-nak. Még ma is folyik a vita arról, hogy az 1990-ben Németországot egyesítették vagy újraegyesítették. Egyesek szerint az "egyesítés" kifejezés 1871-re vonatkozik, amikor kikiáltották a Német Birodalom létrejöttét.
Jogi szempontból az NDK szűnt meg, az egységes ország az NSZK jogutódja: hivatalos neve Bundesrepublik Deutschland, jelképei, jellegzetességei is nagyrészt az egykori Nyugat-Németországéval egyeznek. A főváros ugyan Berlin lett, de volt egy tízéves átmeneti időszak, amíg a kormányzat székhelye az addigi nyugatnémet főváros, Bonn maradt. Ennek ellenére az NSZK elnevezés 1990 óta nem használatos.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
A második világháború befejezése után Németországot 4 megszállási zónára (angol, amerikai, francia és szovjet) osztották, de magát a fővárost, Berlint is ugyanígy szektorokra osztották.
A megosztottság vége (“Die Wende”) [szerkesztés]
Újraegyesítés [szerkesztés]
Az egyesítés hatásai [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- The End of East Germany (angolul)
- German Embassy Publication, Infocus: German Unity Day (angolul)
- The Reunification and Its Aftermath (angolul)

