Négyzetkilométeres hálózat
| Négyzetkilométeres Hálózat (SKA) | |
Az SKA antennákból álló központi magjának látványterve
|
|
| Hely | Ausztrália / Új Zéland / Dél-Afrika |
|---|---|
| Épült | 1-es fázis 2019 2-es fázis 2024 3-as fázis 2022-től |
| Első fény | 2020 (tervezett) |
| Teleszkóp stílus | Fázisolt hálózat |
| Gyűjtő terület | 1,000,000 m² |
| Weboldal | skatelescope.org |
A Négyzetkilométeres Hálózat (SKA) egy fejlesztés alatt lévő rádiótávcső Ausztráliában és Dél Afrikában. A teljes gyűjtőterülete körülbelül egy négyzetkilométer lesz.[1] Széles frekvenciasávon fog működni, és a mérete 50-szer érzékenyebbé teszi minden más rádiós eszköznél. Nagyon nagy teljesítményű központi számítógépes teljesítményre lesz szüksége és hosszútávú hálózatra, nagyobb kapacitással mint a jelenlegi globális internetforgalom.[2] Ezerszer gyorsabban fogja tudni kémlelni az eget a korábbiaknál.
A rádiócsillagászat hagyományait folytatja a legnagyobb felbontású csillagászati képek elkészítésével, egy koncentrált központi magtól legalább 3000 kilométerre (1900 mérföld) kiterjesztett gyűjtő állomások segítségével. Az SKA a déli félgömbön kerül kiépítésre, Al-Szaharai államokban, központban Dél-Afrikával és Ausztráliával, ahol a Tejút galaxis képe a legjobb és a rádió interferencia a legkisebb.[3]
1,5 milliárd Eurós költségvetéssel az építkezés megkezdése 2016-ra van tervezve, 2019-es kezdeti megfigyelésekkel, és 2024-es teljes működéssel számolva.[4][5] A projekt központjai Manchester-ben, az Egyesült Királyságban találhatók.[6]
Tartalomjegyzék |
Szervezet [szerkesztés]
Az SKA 20 ország globális együttműködése azzal a céllal, hogy választ adjon az Univerzum eredetére és evolúciójára vonatkozó alapvető kérdésekre.[7]
2011 áprilisában a Jodrell Bank Megfigyelőközpont (a Manchasteri Egyetemről) az Angliai Cheshireben lett megnevezve a központok projekt irodájának helyszíneként.[8]
2011 novemberében megalakult az SKA Szevezet, és a projekt az együttműködésből egy független, non-profit vállalattá alakult.[6] 2012 júniusi állapot szerint az SKA Szervezet résztvevői:[6][9]
- Ausztrália: Fejlesztési, Ipari, Tudományos és Kutatási Minisztérium
- Kanada: Nemzeti Kutatási Tanács
- Kína: a Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Megfigyelőközpontjai
- Olaszország: Nemzeti Csillagászati Intézet
- Új-Zéland: Gazdasági Fejlesztési Minisztérium
- Dél-AFrika: Nemzeti Kutatási Alap
- Svédország: Onsala Űr Megfigyelőközpont
- Hollandia: Hollandia Tudományos Kutatási Szervezete
- Egyesült Királyság: Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsa
- India Rádió Csillagászati Nemzeti Központja társtagja az SKA-nak.
Németország is jelezte csatlakozási szándékát az SKA-hoz.[10][11]
Leírás [szerkesztés]
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az SKA a több mint 3000 kilométeren elosztott több ezer kisebb rádióantenna által küldött jelet fogja össze, ezáltal egy óriás teleszkópot hoz létre, mely képes nagy érzékenyégű széles látószögű felbontásra. Az SKA-nak nagyon nagy látómezője (FOV) lesz, 1 GHz alatt 200 négyzetfokos, és több mint 1 négyzetfokos mező (nagyjából 5 telihold mérete) magasabb frekvenciáknál. Egy új fejlesztés a fókuszos sík hálózat használata, mely a fázisolt hálózat techológiáját alkalmazza több FOV előállításához. Ez jelentősen megnöveli az SKA vizsgálati sebességét és több felhasználónak lehetővé teszi az ég különböző részeinek egyszerre történő vizsgálatát. Az SKA nagy látómezejének a magas érzékenységgel történő kombinálása a Világegyetem felfedezését alapjaiban változtatja meg.
Az SKA folyamatos frekvencia lefedettséget nyújt a 7 MHz-től 10 GHz tartományban a megépítésének első két fázisában.
- 1-es fázis: a teljes gyűjtőterület ~20%-a rövid és közepes frekvencián 2019-ig.
- 2-es fázis: A teljes hálózat kiépítése rövid és közepes frekvencián 2024-ig.
- 3-as fázis: A nagy frekvenciás hálózat kiépítése 2022-től.
A frekvenciasáv 70 Mhz-től 10 GHz-ig terjed, két tized részt átfogva, ami nem lenne elérhető egy antenna megtervezésével, ezért az SKA háromféle antenna egység hálózatából áll össze, mely együttesen adja ki az SKA-rövid, SKA-közepes és antenna hálózatát:
- SKA-rövid hálózat - Egy fázisolt hálózat egyszerű dipólus antennákból a 70 - 200 MHz-es frekvenciasávhoz. Ezek 100m átmérőjű állomásokba lesznek csoportosítva, nagyjából 90 elemmel.
- SKA-közép hálózat - Valószínűleg "csempék" fázisolt hálózata lesz a 200-tól 500 MHz-es közepes frekvenciasáv lefedéséhez. A 3 méter x 3 méteres csempék körkörös állomásokba lesznek csoportosítva, 60 m-es átmérővel.
- Parabola hálózat - több ezer parabola antennából áll az 500 MHz-től 10 GHz frekvenciasáv lefedéséhez. Az antenna tervei az Allen távcső hálózatét követik, 15 méter magasságú és 12 méter szélességű Gregorián kialakítással. Remények szerint a parabola antennák fókuszos sík hálózatokkal lesznek felszerelve a középpontban. Ez lehetővé teszi az antennák jóval nagyobb látószögű megfigyelését az egy elemű csatornákhoz képest. Az ilyen több elemű csatornák prototípusai fejlesztés alatt állnak a lentebb leírt felderítő hálózatokhoz.
Az SKA által lefedett 3000 km-re kiterjedő terület három régióra osztható:
- Központi régió 5 km átmérőjű parabola antenna magokkal, SKA-közepes állomások és SKA-rövid antennák. A központi régió a három SKA hálózat teljes gyűjtőterületének nagyjából a fele.
- A közép régió 100 km-re terjed ki. Ez parabolákból és SKA-közép, SKA-rövid állomás párokból áll. Minden esetben véletlenszerűen lesznek elhelyezve a sűrű antennahálózattal és állomásokkal együtt, és az állomások a régió külső részeire esnek.
- A külső régíó 180 km-től 3000 km-ig tart. Öt spirális karból áll, amely mentén 20 antennás állomásokba rendezett parabolák lesznek elhelyezve. Az állomások elválása a spirál külső karjainál növekszik.
Fő projektek [szerkesztés]
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2012 májusából) |
Az SKA úgy van megtervezve, hogy lehetővé teszi a csillagászat, alapfizika, kozmológia és csillagászati részecskefizika számos kérdésének megválaszolását, valamint a megfigyelhető világegyetem határai kiterjeszthetők.
Az SKA működéséhez több tudományos kulcsprojekt is ki lett választva, melyek lentebb kerülnek felsorolásra.
Az általános relativitás szélsőséges tesztelése [szerkesztés]
Csaknem kilencven éve, hogy Einstein általános relativitáselmélete pontosan előrejelezte minden tesztkísérlet eredményét. A legtöbb ilyen teszt, a legprecízebbeket is beleértve, rádiócsillagászati mérésekkel lett elvégezve. A pulzárokat, mint kozmikus gravitációs hullámdetektorokat, vagy a fekete lyukak körül keringő ütemezett pulzárokat felhasználva a csillagászok az általános relativitáselmélet határait is képesek lesznek megvizsgálni, mint például a tér és idő viselkedését szélsőségesen hajlított térben. A cél annak kiderítése, hogy Einstein igazat mondott-e a tér, idő és gravitáció leírásával kapcsolatban, vagy egyéb relativitáselméleti változatok szükségesek a jelenség leírásához.
Galaxisok, kozmológia, sötét anyag és sötét energia [szerkesztés]
Az SKA érzékenysége az atomos hidrogén 21 cm-es rádióvonalában több millió galaxist fog feltérképezni, a megfigyelhető Világegyetem határáig terjedően. A kozmosz nagy skálájú struktúrájának feltárása a galaxisformációk és evolúció folyamatának meghatározásához ad változókat. A hidrogén világűrben való feltérképezése háromdimenziós képet ad a struktúra első fodrozódásairól, mely az első galaxisokat és csoportosulásokat formálta. Ezáltal mérhetővé válik a feltételezett sötét energia hatása, és az általa gyorsuló ütemben táguló univerzum.[13]
A vissza-ionizálódás kora [szerkesztés]
Az SKA megfigyelési szándékainak megfelelően a sötét kor idejére is szolgáltat adatokat: az ősrobbanás utáni 300.000 év, amikor a világegyetem láthatóvá vált, és az egymilliárd évvel későbbi időszak között, amikor a galaxisok láthatóvá váltak. A gáz ősi eloszlásának vizsgálatának segítségével az SKA képes lesz megmutatni hogy fénylett fel fokozatosan az univerzum, és csillagai, galaxisai hogy képződtek és fejlődtek.
Kozmikus mágnesesség [szerkesztés]
A kozmikus mágneses terek eredetével és fejlődésével kapcsolatos kérdések megválaszolása jelenleg még nem lehetséges, noha világos, hogy azok a csillagközi és galaxisközi tér fontos részei. A nagyon távoli galaxisok mágnesességének sugárzásra való hatása feltérképezésének segítségével az SKA a kozmikus mágnesességet és a fejlődő világegyetemben játszott szerepét vizsgálja.
A földön kívüli élet okozta átmeneti rádió-jelenségek [szerkesztés]
Az SKA ha létezik, képes szélsőségesen gyenge Földön kívüli jelek észlelésére, és még életre alkalmas bolygók felfedezésére is. A csillagászok az SKAt színképelemzéssel és speciális rezgésszámok vizsgálatával aminosavak keresésére is fogják használni.
Helyszínek [szerkesztés]
Az SKA központjai a Manchesteri Jodrell Bank Obszervatóriumban találhatók, az Egyesült Királyságbeli Chesireben.[14]
Az SKA távcső számára megfelelő helyszíneknek olyan lakatlan területeknek kell lenniük, ahol az ember által gerjesztett rádióinterferencia alacsony szintje garantált. Négy helyszín volt első körben javasolva Dél-Afrikában, Ausztráliában, Argentínában és Kínában. [15] Alapos helyszínfelmérések után Argentína és Chile kiesett, és a két másik helyszín került kiválasztásra (figyelembe véve Új-Zélandnak az ausztrál ajánlathoz, valamint 8 másik Afrikai ország Dél-Afrikához történő csatlakozását):
Ausztrália és Új-Zéland: A központ a Murchison Rádiócsillagászati Obszervatóriumban (MRO) található, Boolardy közelében, d. sz. 26° 59′, k. h. 116° 32′, Nyugat Ausztráliában, 315 km-re északkeletre Geraldtontól[16], egy sivatagszerű síkságon nagyjából 460 méteres tengerszint feletti magasságban. A legtávolabbi állomások Új-Zélandon kerülnek kialakításra.[17] [18]
Dél-Afrika: A központi helyszín a d. sz. 30° 43′ 16,068″, k. h. 21° 24′ 40,068″ koordinátáknál található, nagyjából 1000 méteres tengerszint feletti magasságban, a Karoo régióban, a kiszáradt Észak-Cape tatományban, 75 km-re északnyugatra Carnarvontól, távoli állomásokkal Botswana, Ghána, Kenya, Madagaszkár, Mauritius, Mozambik, Namíbia és Zambia területén.
2012. március 10-én az SKA Terület Tanácsadó Testületének egy titkos februári riportba foglalt jelentése alapján a Dél-Afrikai ajánlat erősebb volt.[19] A helyszínre vonatkozó végleges döntés 2012 április 4-én történt.[19] Bár egy tudományos munkacsoport lett felállítva a két jelölt megvalósítási elképzeléseinek megvizsgálására, és az eredmények 2012. májusra voltak időzítve.[20]
2012. május 25-én bejelentették, hogy az SKA fel lesz osztva mind Dél-afrikai és afrikai, valamint Ausztrál és Új-Zélandi helyszínekre.[3]
Perkurzorok, felderítők és tanulmány tervek [szerkesztés]
Globálisan több csoport is dolgozik az SKAhoz szükséges technológiák és technikák fejlesztésén. A nemzetközi SKA projekthez kapcsolódó hozzájárulásaikat a következőképp lehet csoportosítani: perkurzorok, felderítők vagy tanulmány tervek.
- Prekurzor felszerelések: a két SKA pályázati terület valamelyikén SKAval kapcsolatos feladatokat végző távcső.
- Felderítők: SKAval kapcsolatos technológiai, tudományos vagy működési feladatot ellátó távcső vagy program.
- Tanulmány tervek: az SKA elrendezés egy vagy több alrendszerére vonatkozó tanulmány, prototípusok elkészítésével együtt.
Prekurzor felszerelések [szerkesztés]
Ausztrál SKA helykereső (ASKAP) [szerkesztés]
Az Ausztrál SKA Helykereső egy 100 millió ausztrál dolláros projekt, harminchat, egyenként tizenkét méteres parabola felépítésére. Fejlett, innovatív technológiákat alkalmaz, mint például a fázisolt ellátóhálózatot a széles látószög eléréséhez (30 négyzetfok).
Az ASKAPot a CSIRO építi a Murchison Rádiócsillagászati Obszervatórium területen, Közép-Nyugaton, Boolardytól nem messze Nyugat-Ausztráliában. Mind a 36 antenna és a technikai rendszerei hivatalosan 2012 októberben nyílt meg.[21]
MeerKAT [szerkesztés]
A MeerKAT hatvannégy, egyenként 13.5 méteres átmérőjű parabolából álló hálózat kiépítésének a projektje Dél-Afrikában, egy világszintű tudományos kísérlet, mely az SKA felállításához szükséges technológiát is tatalmazza. A KAT-7, a MeerKAT egy hét parabolás mérnöki és tudományos tesztrendszer berendezése, Carnavonban, Észak Cape Tartományban, Dél-Afrikában, egy már működő rendszer, és a teljes rendszer átadásának várható ideje 2015-2016. Ezek a parabolák több nagy teljesítményű páratlan pixeles csatornákkal lesznek ellátva az 580 MHz-estől 14 GHz-es frekvenciasáv lefedéséhez.[22]
Murchison Széleslátóterű Hálózat (MWA) [szerkesztés]
A Murchison Széleslátóterű Hálózat[23] egy rövidhullámú rádióhálózat a 80-300 MHz frekvenciasávon, és szintén kialakítás alatt áll a Murchison Rádiócsillagászati Obszervatórium területén, Nyugat-Ausztráliában.
Felderítők [szerkesztés]
- Csempefókuszú APERture[forrás?]
- Nagyon Hosszú Bázisvonalú Interferometria[24]
- Elektronikus többsugaras rádiócsillagászati elképzelés[25]
- e-MERLIN[26]
- Kiterjesztett nagyon nagy hálózat[27]
- Hosszúhullámú hálózat[28]
- SKA Molonglo prototípus[29]
Allen Távcsőhálózat [szerkesztés]
Az Allen Távcsőhálózat innovatív 6,1m-es eltolt Gregorián parabolákat használ, széles sávú páratlan csatornákkal, az 500 MHz-től 11 GHz frekvenciasáv lefedéséhez. A jelenleg 42 elemmel működő hálózat 350 eleműre lesz kiterjesztve. A parabola tervei alacsony költségű előállításra lettek kialakítva.[30]
LOFAR [szerkesztés]
A LOFAR egy 150 millió Eurós, Hollandia által vezetett projekt, célja egy újszerű alacsonyfrekvenciás fázisolt nyíláshálózat kiépítése Észak-Európában szétszórva. Egy teljesen elektronikus távcső, a 10-240 MHz alacsony frekvenciasávot fedi le, és 2009-2011 között kezdte meg működését. A LOFAR jelenleg az SKA számára nélkülözhetetlen, kritikus feldolgozási technológiákat fejleszt.[31]
Tanulmány tervek [szerkesztés]
Technológia Fejlesztés Projekt (TDP) [szerkesztés]
A Technológiai Fejlesztési Projekt vagy TDP egy 12 millió dolláros projekt, mely parabola és üzenetküldési technológia fejlesztését célozza meg, kimondottan az SKA számára. A Cornell Egyetem által vezetett konzorcium irányítja, és 2012-ben fejeződik be.[35]
Időzítés és finanszírozás [szerkesztés]
Az első elképzelések az SKAról a korai 1990-es évekre tehetők, egy nemzetközi munkacsoport 1994-es felállításától számíva. Ez vezetett az első Megállapodási Feljegyzéshez 2000-ben. Jelentős korai fejlesztési munka ekkortól kezdődött. Ez a PrepSKA 2008-as bejelentésében csúcsosodott ki, ami egy teljes SKA terv kialakításához vezetett 2012-ben. Az első szakasz építkezései 2016-2019 között lesznek, egy működő hálózatot létrehozva, mely képes az első tudományos munkák elvégzésére. A kettes fázis ezután 2024-re fejeződik be, teljes érzékenyésget biztosítva az 10 GHz-es frekvenciatartományig.
Az SKA várhatóan 1,5 milliárd euróba fog kerülni az egyes és kettes szakasz 2024-es elkészültéig, ez 300 millió eurót jelent a 2019-ig tartó egyes szakaszra vonatkozóan. A források több nemzetközi befektetési ügynökségtől származnak. Az SKA és a Nagyon Nagy Európai Távcső (E-ELT) zászlóshajói a jövőbeni földbázisú csillagászatnak. Egyenlő prioritással rendelkeznek az ASTRONET Európai tervei között.
Jelenleg Ausztrália, Kína, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Dél-Afrika és az Egyesült Királyság írt alá megegyezést az SKA szervezet számára források előteremtésével és folyósításával kapcsolatban.[36]
Projekt kockázatok [szerkesztés]
A Dél-Afrikai elsődleges csillagászati helyekre vonatkozó lehetséges kockázatokat a 2007-es Csillagászati Földrajzi Előny Törvény kezeli. A speciálisan a Dél-Afrikai SKA ajánlat védelme érdekében hozott törvény minden olyan tevékenységet felsorol, amely veszélyeztetheti a legfontosabb csillagázati berendezések tudományos üzemeltetését. 2010-ben kétségek merültek fel a törvény betartásával kapcsolatban, amikor is a Royal Dutch Shell vállalat palagáz kitermelésével kapcsolatban a Karoo rész felderítéséhez folyamodott hidraulikus vetődés alkalmazásával, egy olyan technikával, amely megnövelheti a rádióinterferencia mértékét a területen.[37]
Egy Dél-Afrikai területen, Mozambikban, egy távoli állomás helyszínen árvizet jelentettek, ezért kizárták a projektből,[38] annak ellenére, hogy az SKA Helyszínválasztó Bizottság technikai elmező riportja alapján minden távoli állomásnak árvízvédelmi terveket kellett elkészítenie.[39]
Ausztrália első rádió csendes területét (RQZ) az Ausztrál Kommunikációs és Média Hatóság (ACMA) hozta létre 2005. április 11-én, kimondottan a Murchison Rádió-csillagászati Obszervatóriumnál található fő Ausztrál SKA terület jelenlegi 'rádió-csendességének' fenntartása érdekében.[40]
2012. februárjában az SKA Bizottság egykori elnöke a Dél-Afrikai médiában az Ausztrál célterületen lévő kockázatokkal kapcsolatban kétségeit fejezte ki, különösen a költségekkel, bányászati hatásokkal és földvételi megállapodásokkal kapcsolatban. Az Ausztrál SKA kijelentette, hogy minden pont figyelembevételre került a helyszínjavaslat során.[41]
Lásd még [szerkesztés]
- Rádiótávcsövek listája
- LOFAR (a Rövidhullámú Hálózat, jelenleg kialakítás alatt több Európai országban, Hollandiával a központban)
- Malom Kereszt (történelmi kapcsolatok az SKA Ausztráliai fejlesztésével)
- Küklopsz Projekt
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Square Kilometre Array című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Facts and figures. SKA Organisation. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ [1], The Square Kilometre Array, p.24
- ^ a b „Africa and Australasia to share Square Kilometre Array”, BBC, 2012. május 25.
- ↑ SKA announces Founding Board and selects Jodrell Bank Observatory to host Project Office. SKA Organisation, 2011. április 2. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
- ↑ The project timeline. SKA Organisation. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
- ^ a b c „The organisation”, SKA Organisation
- ↑ Redfern, Martin. „World's biggest radio telescope, Square Kilometre Array”, BBC News, 2011. március 31. (Hozzáférés ideje: 2011. április 2.)
- ↑ „Jodrell Bank chosen as base for largest radio telescope”, BBC News, 2011. április 2. (Hozzáférés ideje: 2011. április 2.)
- ↑ Sweden joins global radio telescope project. Chalmers. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- ↑ Germany joins SKA, praises SA. Business Day. (Hozzáférés: 2012. június 18.)
- ↑ Deutschland beteiligt sich an SKA-Riesenteleskop. Welt Online. (Hozzáférés: 2012. június 18.)
- ↑ „Participating countries”, SKA Organisation
- ↑ SKA. Skatelescope.org, 2012. május 25. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- ↑ Construction starts on SKA Organisation headquarters. SKA Organisation, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ Koenig, Robert (2006. augusztus 18.). „RADIO ASTRONOMY: Candidate Sites for World's Largest Telescope Face First Big Hurdle”. Science 313 (5789), 910–912. o, Kiadó: AAAS. DOI:10.1126/science.313.5789.910. PMID 16917038.
- ↑ 'Aiming for the skies'. The Age, 2008. április 7
- ↑ Amos, J. Nations vie for giant telescope, BBC News, 28 September 2006.
- ↑ Science Network WA, 16 February 2007
- ^ a b Flitton, Daniel. „Australia on the outer for largest space telescope”, 2012. március 10. (Hozzáférés ideje: 2012. március 9.)
- ↑ „Further delays signalled in super-telescope plan”, the australian, 2012. április 5. (Hozzáférés ideje: 2012. április 10.)
- ↑ Osborne, Darren: Outback observatory open for business - ABC News (Australian Broadcasting Corporation). Abc.net.au. (Hozzáférés: 2012. október 7.)
- ↑ South African SKA website
- ↑ Murchison Widefield Array website
- ↑ Aerospace-Technology
- ↑ EMBRACE website
- ↑ e-MERLIN website
- ↑ EVLA website
- ↑ LWA website
- ↑ SKAMP website
- ↑ ATA website
- ↑ LOFAR website
- ↑ AAVP website
- ↑ Canadian SKA Program website
- ↑ PREPSKA website
- ↑ SKATDP website
- ↑ International partners join forces and agree funding for detailed design of Square Kilometre Array telescope. SKA Organisation, 2011. november 23. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ Nordling, Linda. „Mining plans pose threat to South African astronomy site”, 2011. március 22. (Hozzáférés ideje: 2011. június 27.)
- ↑ „Mozambique: Exact Location of SKA Telescope Sought”, 2012. június 26.
- ↑ Report and Recommendation of the SKA Site Advisory Committee (SSAC)
- ↑ Planning for the radio astronomy service. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
- ↑ Carpenter, Avery. „Oz telescope body under microscope after ex-chairman raises difficult questions”, 2012. február 22.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ausztrália/Új-Zéland
- SKA Australia web site
- "Inside the Square Kilometre Array", Cosmos magazine online, January 2012
- "The Square Kilometre Array Category", The Conversation, 2011/12
- Australian SKA Planning Office Newsletter (PDF). CSIRO, 2007. április 10. (Hozzáférés: 2007. március 19.)
- Boolardy Station and the Murchison Radio-Astronomy Observatory (MRO) – University of Western Australia
- Photographs from the Boolardy site, June 2010
- Kanada
- Európa
- Dél Afrika
- Nemzetközi

