Négyek bandája

A négyek bandája (angolul: Gang of Four) egy kínai politikai csoport volt, mely a kulturális forradalom (1966-1976) alatt jutott mind nagyobb politikai hatalomhoz. A banda tagjai:

• Csiang Csing (Jiang Qing, Madame Mao), Mao Ce-tung (Mao Zedong) negyedik felesége, a csoport vezetője
• Vang Hung-ven (Wang Hongwen)
• Jao Ven-jüan (Yao Wenyuan)
• Csang Csun-csiao (Zhang Chungqiao).

A csoport a kulturális forradalom radikális híve volt, legnagyobb befolyásra 1969-től tettek szert. A hetvenes években a négyek bandájának működése lett a kulturális forradalom mögötti legerősebb hajtóerő. Politikai hatalmuk 1976 elején tetőzött, amikor elérték, hogy legnagyobb ellenségüket, Teng Hsziao-pinget (Deng Xiaoping) eltávolították minden tisztségéből. Azonban ekkor sem rendelkeztek teljhatalommal: a miniszterelnök, Zhou Enlai januári halála után pozícióját nem a banda egyik tagja, hanem a korábban kevéssé ismert Hua Guofeng foglalta el.

A banda legnagyobb ereje a Maora gyakorolt befolyásuk volt, de ez az erős kapcsolat lett későbbi bukásuk oka is. A párt többi tagja ugyanis féltékenyen figyelte működésüket, és hatalmuk Mao halála (1976. szeptember 9.) után nem egészen egy hónappal teljesen összeomlott. Ekkor a négyeket Hua Guofeng parancsára letartóztatták. Az ügyükben tartott 1981-es nyilvános tárgyaláson Csiangot és Csangot halálra, Vangot életfogytiglanra, Jaot pedig húsz év börtönre ítélték. A periratokat máig sem hozták nyilvánosságra.

A halálos ítéleteket később életfogytiglanra változtatták, majd idővel mindannyiukat szabadon engedték: Jao Ven-jüant büntetésének letöltése után, a többieket pedig egészségügyi állapotukra való tekintettel. Csiang Csing 1991-ben öngyilkosságot követett el, Vang 1992-ben, Csang pedig 2005-ben halt meg kórházban. Jao Ven-jüan szabadulása után szülővárosába vonult vissza, és a banda utolsó életben maradt tagjaként 2005 decemberében halt meg.

Források

• Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. Oxford University Press, 2004