Négy elem
Négy őselem |
 A négy őselem és a négy alaptulajdonság kapcsolata |
Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy a világot négy őselem, a Föld, a Tűz, a Víz és a Levegő építi fel. A kémiai elemek felfedezésével ez az elmélet elvesztette tudományos jelentőségét, tudománytörténeti érdekességgé alakult. Spirituális, ezoterikus jelentősége viszont a mai napig fennmaradt.
Tartalomjegyzék |
A négy elem a tudományban [szerkesztés]
Fizika, kémia [szerkesztés]
Arisztotelész elmélete volt az első írott tudományos munka Európában a minket körülvevő világ felépítéséről, ő mindent a négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy alaptulajdonságból tevődik össze. Minden elemhez két-két alaptulajdonság tartozott.
- Föld: száraz, hideg
- Levegő: nedves, meleg
- Tűz: száraz, meleg
- Víz: nedves, hideg
Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan elméletek, melyek cáfolták ezt. Démokritosz, amikor közétette az anyagok felépítéséről szóló elméletét, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte, hogy véges sok ilyen részecske létezik. A négyhez, mint misztikus számhoz való ragaszkodás még a 20. században is jelen volt a tudományban, így, amikor a pozitron felfedezésével négyre nőtt az elemi részecskék száma, sokan úgy gondolták meglelték a négy "őselemet", ez a neutrínó felfedezésével megbukott. Az alapvető kölcsönhatások száma még ma is négy.
Pszichológia [szerkesztés]
| „ | Amikor a levegő magával ragad, a tűz pedig az ereidben tombol. |
” |
| – Bajnóczi Anna | ||
Carl Jung négy személyiségtípust állított fel, két extrovertáltat (kolerikus, szangvinikus) és két introvertáltat (flegmatikus, melankolikus). Ezekbe a csoportokba ma Katherine Briggs és Isabel Myers típusindikátora alapján soroljuk be az embereket.[1][2] Ezekhez a személyiségtípusokhoz később hozzárendelték a négy elemet.[3]
- Kolerikus = Tűz
- Melankolikus = Föld
- Szangvinikus = Levegő
- Flegmatikus = Víz.
A négy elem az ezoterikában [szerkesztés]
| „ | Most halld a minden négyrét hajtott Gyökereit:
Az élettel telítő Hérát, Hádészt, a fénylő Zeuszt, És Nesztiszt, ki megtölti a halandó forrásokat könnyeivel. |
” |
| – Empedoklész:Tetrasomia | ||
A négy elem már az emberiség történelmének kezdetétől spirituális jelentőséggel bír, ennek ellenére első mágikus (ezoterikus) rendszerezése és leírása Empedoklész nevéhez köthető, aki az i.e. 5. században élt, Szicíliában. Tetrasomia, avagy a Négy Elem Doktrínája című művében nem elemeknek (stoikheia), hanem gyökereknek (rhizai) nevezte az őselemeket, ezzel is utalva arra, hogy ezek mindennek a forrásai. Minden elemre számos kifejezést alkalmazott (Föld = talaj, Héra; Levegő = ég, Menny, Zeusz; Víz = tenger, Abyss /földalatti víz/, Nesztisz /Perszephóné/; Tűz = Nap, láng, pokol /Tartarosz/, Hádész), így utalva a világban betöltött szerepükre és kapcsolatukra az istenekkel.[4]
Az elemekhez később is hozzákapcsolták a különböző jelenségeket, tárgyakat, égitesteket, a zodiákus jegyeit. A legtöbb ezoterikus műben mindennek megvan a kapcsolata az elemekkel. Különböző szerzők (Eliphas Lévi, Gerard Gardner) műveiben a kapcsolatok néhány ponton eltérnek egymástól. Az alábbiakban a Gerard Gardner féle, úgynevezett gardneriánus kapcsolati rendszert olvashatják.
| Elem | Föld | Levegő | Tűz | Víz |
|---|---|---|---|---|
| Égitest | Föld, Szaturnusz, Vénusz | Merkúr, Jupiter | Nap, Mars | Hold, Neptunusz, Uránusz |
| Évszak | tél | tavasz | nyár | ősz |
| Égtáj | észak | kelet | dél | nyugat |
| Időszak | éjfél | hajnal | dél | alkonyat |
| Állatövi jegy | Bika, Szűz, Bak | Ikrek, Mérleg, Vízöntő | Kos, Oroszlán, Nyilas | Rák, Skorpió, Halak |
| Ásvány | kősó, hegyikristály, achát, karneol, smaragd, tigrisszem | topáz | opál, pirit, ametiszt, tűzgránát | jade, igazgyöngy, kalcedon, lapis lazuli |
| Szín | fekete, barna, zöld, fehér | pasztellszínek, fehér, világoskék | piros, arany, narancssárga | kék, zöld |
| Füstölőszer | benzoe, stórax | fenyőtömjén, mirha | rózsa, tömjén | lótusz, káka |
| Növény | kökörcsin, árpa, tölgy, disznóparéj | szellőrózsa, nyárfa, füge, árvácska, kankalin, ibolya | éger, kakaó, hibiszkusz, mandula, pipacs, rózsa, mustár, csalán, hagymafélék | páfrány, gombák, nád, moha, liliom, vízitorma, lótusz |
| Állat | szarvasmarha, bölény, vakondok | sas, héja, fecske | szalamandra, oroszlán, ló | halak, krokodil, rákok, kagylók |
| Jelkép | gabonaszem, földgömb, homok, kő | madártoll, léggömb, szélmalom, papírsárkány | szvasztika, gyertya, gyufa | korsó, hullám, könny, esőcsepp, hópihe |
| Fogalmak | élet, születés, növekedés, természet, élelem, virágzás, csend, bölcsesség, erő, szilárdság, test | gondolat, repülés, tudás, értelem, szél, magasság, szaglás, megérzés | energia, aktivitás, pusztítás, hőség, láng, tisztulás, szellem, harag, akarat, gyógyítás, szenvedély, öröm | termékenység, bánat, változás, együttérzés, fogékonyság, titok, mámor, vakmerőség, tudattalan |
| Jellemvonások | érzelmes, búskomor, nőies | elmélkedő, férfias | romboló, férfias, fallikus | nőies, beszédes |
| Segédeszközök | pentákulum | kard, athame | füstölőedény, varázspálca | kehely, üst |
Lásd még [szerkesztés]
Az öt keleti őselem
A nyugati öt elem
Ezoterika
Spiritualitás
Források [szerkesztés]
- Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9789631871838)
- Eileen Holland: Boszorkánypraktikák (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 9635285191)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Bioenergetic kiadó honlapja
Az Édesvíz Könyvkiadó honlapja
