Alapelemek

Az ájurvédában az öt elem viszonylata

Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak. Az európai filozófia és alkímia tana alapján a világot felépítő alapelemek vagy őselemek: a föld, a tűz, a víz és a levegő, valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia – több alkimistánál éter. A kémiai elemek felfedezésével ez az elmélet elvesztette tudományos jelentőségét, tudománytörténeti érdekességgé alakult. Spirituális, ezoterikus jelentősége viszont a mai napig fennmaradt.

Az öt alapelem

• Kína: Az öt keleti őselem
• Európa: A nyugati öt alapelem
• India: tantrizmus: Az öt tattva
• India: Védikus fizika

A négy elem a tudományban

Négy elem Négy őselem

A négy őselem és a négy alaptulajdonság kapcsolata Az elemek görög szimbólumai Tűz  · Föld  · Levegő  · Víz Későbbi szimbólumaik Tűz  · Föld  · Levegő  · Víz

Fizika, kémia

Arisztotelész elmélete volt az első írott tudományos munka Európában a minket körülvevő világ felépítéséről, ő mindent a négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy alaptulajdonságból tevődik össze.

Minden elemhez két-két alaptulajdonság tartozott:

• Föld: száraz, hideg
• Levegő: nedves, meleg
• Tűz: száraz, meleg
• Víz: nedves, hideg

Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan elméletek, melyek cáfolták ezt. Démokritosz, amikor közzétette az anyagok felépítéséről szóló elméletét, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte, hogy véges sok ilyen részecske létezik. A négyhez mint misztikus számhoz való ragaszkodás még a 20. században is jelen volt a tudományban, így amikor a pozitron felfedezésével négyre nőtt az elemi részecskék száma, sokan úgy gondolták, meglelték a négy „őselemet”; ez a neutrínó felfedezésével megbukott. Az alapvető kölcsönhatások száma még ma is négy.

Pszichológia

„	Amikor a levegő magával ragad, a tűz pedig az ereidben tombol. A föld megmozdul a lábad alatt, a víz pedig hirtelen rád zúdul a semmiből.	”
– Bajnóczi Anna

Carl Jung négy személyiségtípust állított fel, két extrovertáltat (kolerikus, szangvinikus) és két introvertáltat (flegmatikus, melankolikus). Ezekbe a csoportokba ma Katherine Briggs és Isabel Myers típusindikátora alapján soroljuk be az embereket. Ezekhez a személyiségtípusokhoz később hozzárendelték a négy elemet.

• Kolerikus = Tűz
• Melankolikus = Föld
• Szangvinikus = Levegő
• Flegmatikus = Víz

A négy elem az ezoterikában

„	Most halld a minden négyrét hajtott Gyökereit: Az élettel telítő Hérát, Hádészt, a fénylő Zeuszt, És Nesztiszt, ki megtölti a halandó forrásokat könnyeivel.	”
– Empedoklész: Tetraszomia

A négy elem már az emberiség történelmének kezdetétől spirituális jelentőséggel bír, ennek ellenére első mágikus (ezoterikus) rendszerezése és leírása Empedoklész nevéhez köthető, aki az i.e. 5. században élt, Szicíliában. Tetraszomia, avagy A négy elem doktrínája című művében nem elemeknek (sztoikheia), hanem gyökereknek (rhizai) nevezte az őselemeket, ezzel is utalva arra, hogy ezek mindennek a forrásai. Minden elemre számos kifejezést alkalmazott (Föld = talaj, Héra; Levegő = ég, Menny, Zeusz; Víz = tenger, Abyss [föld alatti víz], Nesztisz [Perszephoné]; Tűz = Nap, láng, pokol [Tartarosz], Hadész), így utalva a világban betöltött szerepükre és kapcsolatukra az istenekkel.

Az elemekhez később is hozzákapcsolták a különböző jelenségeket, tárgyakat, égitesteket, a zodiákus jegyeit. A legtöbb ezoterikus műben mindennek megvan a kapcsolata az elemekkel. Különböző szerzők (Eliphas Lévi, Gerard Gardner) műveiben a kapcsolatok néhány ponton eltérnek egymástól. Az alábbiakban a Gerard Gardner-féle, úgynevezett gardneriánus kapcsolati rendszer olvasható.

Elem	Föld	Levegő	Tűz	Víz
Égitest	Föld, Szaturnusz, Vénusz	Merkúr, Jupiter	Nap, Mars	Hold, Neptunusz, Uránusz
Évszak	tél	tavasz	nyár	ősz
Égtáj	észak	kelet	dél	nyugat
Időszak	éjfél	hajnal	dél	alkonyat
Állatövi jegy	Bika, Szűz, Bak	Ikrek, Mérleg, Vízöntő	Kos, Oroszlán, Nyilas	Rák, Skorpió, Halak
Ásvány	kősó, hegyikristály, achát, karneol, smaragd, tigrisszem	topáz	opál, pirit, ametiszt, tűzgránát	jade, igazgyöngy, kalcedon, lapis lazuli
Szín	fekete, barna, zöld, fehér	pasztellszínek, fehér, világoskék	piros, arany, narancssárga	kék, zöld
Füstölőszer	benzoe, stórax	fenyőtömjén, mirha	rózsa, tömjén	lótusz, káka
Növény	kökörcsin, árpa, tölgy, disznóparéj	szellőrózsa, nyárfa, füge, árvácska, kankalin, ibolya	éger, kakaó, hibiszkusz, mandula, pipacs, rózsa, mustár, csalán, hagymafélék	páfrány, gombák, nád, moha, liliom, vízitorma, lótusz
Állat	szarvasmarha, bölény, vakond	sas, héja, fecske	szalamandra, oroszlán, ló	halak, krokodil, rákok, kagylók
Jelkép	gabonaszem, földgömb, homok, kő	madártoll, léggömb, szélmalom, papírsárkány	szvasztika, gyertya, gyufa	korsó, hullám, könny, esőcsepp, hópihe
Fogalmak	élet, születés, növekedés, természet, élelem, virágzás, csend, bölcsesség, erő, szilárdság, test	gondolat, repülés, tudás, értelem, szél, magasság, szaglás, megérzés	energia, aktivitás, pusztítás, hőség, láng, tisztulás, szellem, harag, akarat, gyógyítás, szenvedély, öröm	termékenység, bánat, változás, együttérzés, fogékonyság, titok, mámor, vakmerőség, tudattalan
Jellemvonások	érzelmes, búskomor, nőies	elmélkedő, férfias	romboló, férfias, fallikus	nőies, beszédes
Segédeszközök	pentákulum	kard, athame	füstölőedény, varázspálca	kehely, üst

Kapcsolódó szócikkek

• Kínai kozmológia
• Hat fő elem (Dhátu)
• Ezoterika
• Spiritualitás

Irodalom

• Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9789631871838)
• Eileen Holland: Boszorkánypraktikák (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 9635285191)
• Franz Bardon: AZ IGAZI BEAVATÁSÚTJA, A mű eredeti címe: Der Weg zum wahren Adepten, Első kiadás: 1956. Hermann Bauer Verlag, Freiburg im Breisgau

További információk

• A Bioenergetic kiadó honlapja
• Az Édesvíz Könyvkiadó honlapja
• A négy elem tulajdonságai, (Franz Bardon szerint)