Nátrium-hidrogénkarbonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-hidrogénkarbonát
Sodium bicarbonate.jpg
Nátrium-hidrogénkarbonát vagy közismert nevén szódabikarbóna

2 dimenziós szerkezet
2 dimenziós szerkezet
3 dimenziós szerkezet
3 dimenziós szerkezet
Azonosító számok
CAS-szám 144-55-8
PubChem 516892
ChemSpider 8609
UNII 8MDF5V39QO
RTECS-szám VZ0950000
ChEBI 32139
ChEMBL 1353
KEGG C12603
SMILES
[Na+].OC([O-])=O
Általános tulajdonságok
Egyéb nevek szódabikarbóna,
nátrium-hidrokarbonát,
nátrium-bikarbonát,
nátrium-bikarbóna,
kettedszénsavas szikeny
Kémiai képlet NaHCO3
Moláris tömeg 84,007 g/mol
Megjelenés fehér színű kristályos por
Fizikai-kémiai tulajdonságok
Sűrűség 2,159 g/cm3[1]
Halmazállapot szilárd (20 °C-on)
Oldhatóság vízben

69 g/l (0 °C)[2]
78 g/l (18 °C)
96 g/l (20 °C)[3]
100 g/l (25 °C)
165 g/l (60 °C)[3]

236 g/l (100 °C)[2]
Oldószerei etanolban oldódik
Olvadáspont 50 °C, 50 °C-on bomlik
Forráspont 851 °C
Std. képződési entalpia (ΔfHo298) 1S/CH2O3.Na/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+1/p-1
Std. moláris entrópia (So298) UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-M
Veszélyességi jellemzők
MSDS External MSDS
Főbb veszélyek nincsenek veszélyességi szimbólumok[4]
NFPA 704

NFPA 704.svg

0
1
0
 
R mondatok R36, Szemizgató hatású.
Gyúlékonyság Nem gyúlékony.
LD50 4,22 g kg−1
Rokon vegyületek
Azonos anionnal Ammónium-bikarbonát
Kálium-hidrogénkarbonát
Magnézium-bikarbonát
Azonos kationnal Nátrium-karbonát
Rokon vegyületek Nátrium-biszulfát
Nátrium-hidrogénfoszfát
Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standard állapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó . Bikarbonátionból (HCO3), és nátriumionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zsír-, kávé- és teafoltok eltávolítása ruhákról, szövetekről;
  • makacs szennyezések tisztítása edényekről, csempékről, hűtőgépből, sütőről stb.;
  • fogak fehérítése (fodormentaolaj adható hozzá ízesítőnek);
  • ezüst patinamentesítése;
  • haj, fejbőr korpátlanítása;
  • izzadás csökkentése;
  • gyomorégés megszüntetése;
  • szacharin tablettázására;
  • valamilyen savanyú alkotórésszel (pl. dinátrium-foszfáttal) és keményítővel keverve sütőporként (a tészták állagának lazítására).
  • egy bizonyos felülettisztítási eljárásnál, az ún. szemcseszórásnál szóróanyagként (nem okoz felületkárosodást az üvegen, krómozott felületen, kíméletes a műanyagoknál)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Physical Constants of Inorganic Compounds". CRC Handbook, p. 4-85.
  2. ^ a b "Aqueous solubility of inorganic compounds at various temperatures". CRC Handbook, p. 8-116.
  3. ^ a b Sodium Bicarbonate. UNEP Publications
  4. A nátrium-hidrogénkarbonát (BGIA GESTIS) (németül)
  • Szódabikarbóna (NaHCO3). Süvöltő. Az E-misszió természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam, 2007/3.
  • Bencsik Klára, Gaálné Labáth Katalin, Nagy László: Szakácskönyv az egészségért. Mezőgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1989.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]