Náci kártya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A náci kártya - azaz a náci jelző indokolatlan használata vita közben - egy érvelési hiba. Érzelmektől átfűtött viták hevében előfordul, hogy az egyik (néha mindkét) oldal megpróbálja a nemzetiszocializmussal vagy a Harmadik Birodalommal valamilyen módon összefüggésbe hozni a vitapartner(ei)t. Mivel a nemzetiszocializmus nevében súlyos, emberiség elleni bűntetteket követtek el, az úgynevezett náci kártya kijátszása alkalmas a vitában részt vevő fél megbélyegzésére, egyúttal a figyelem elterelésére annak valódi érveiről. A náci kártya gyakorlatilag ultima ratióként funkcionálhat. Hasonló érvelési hiba lehet a „kommunista”, a „liberális” kártya kijátszása is, vagy a hazaárulózás. (Utóbbi egyúttal rágalmazás is, hiszen a „hazaárulás” - a náci ideológiával ellentétben - bűncselekmény.)

(A fasiszta vagy a náci tartalmak fasisztának vagy nácinak nevezése természetesen nem a náci kártya kijátszása, hanem politikailag is korrekt minősítés.)

Mivel Sztálin utasításba adta, hogy ne használják a nemzetiszocialista kifejezést, hogy ne lehessen azt összetéveszteni a szocializmussal, a szocialista államokban a „fasiszta” vagy „hitlerista” kifejezéssel jelölték a nemzetiszocializmust. A baloldali körökben is ez a terminológia terjedt el. Ennek az elnevezésbeli kuszaságnak köszönhetően a náci kártya használata megvalósítható a „fasizmussal” való kapcsolatba hozással is.

A vitapartner náciként való lejáratása, illetve Hitlerrel való párhuzamba állítása (reductio ad Hitlerum) olyan széles körben alkalmazott retorikai trükké vált, hogy Mike Godwin a kilencvenes évek elején megfogalmazta a náci analógiák Godwin-törvényét, mely így szól: „Ahogy egyre hosszabbra nyúlik egy online vita, a nácikkal vagy Hitlerrel kapcsolatos párhuzam felmerülésének valószínűsége az egyhez közelít.”

A náci kártya olyan logikai hiba, mely gyakran más érvelési hibák (gyenge analógia, csúszós lejtő) alkalmazásával jár együtt.

A náci kártya kijátszása alkalmas a vitapartner démonizálására, s a legtöbb esetben végérvényesen kisiklatja a párbeszédet. Egyes internetes fórumokon bevezették azt a szabályt, hogy ha valaki kijátssza a náci kártyát, az automatikusan elveszti a vitát.

Formula[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hitler magáénak vallotta Y gondolatot. Y gondolat tehát rossz.
  • A nácik elfogadták X ötletet. X ötlet tehát rossz.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Nyilvánvaló hibás arra hivatkozni, hogy a vegetarianizmus automatikusan elvetendő gondolat lenne csak azért, mert Hitler is vegetariánus volt.)

  • A nácik nagy figyelmet fordítottak a fiatalok testedzésére. A fiatalkori testedzés tehát rossz.

(Nem ítélhetünk el egy tevékenységet pusztán azon az alapon, hogy valamikor a nácik is űzték. A Harmadik Birodalomban valóban rendkívüli figyelem irányult a fiatalok testedzésére. A rendszeres testedzés egészséges tevékenység, s nem számít elítélendőnek még akkor sem, ha a nácik szintén így vélték.)

  • A nácik gyilkoltak. A gyilkosság tehát rossz.

(Bár mind a hivatkozási alap, mind a következmény igaz, de közöttük nem áll fent oksági viszony; a két állítás egymástól függetlenül igaz. Ezért az érvelés nem állja meg a helyét.)

A „náci kártya” kártya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érvelési hibák általában olyanok, hogy ha valamely érvelés abba a kategóriába esik, akkor az érvelésmód eleve helytelen. A nácikkal való párhuzam ugyanakkor sok esetben teljesen jogos. Például, ha valaki úgy érvel, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány válhat diktatórikussá, hiszen a náciknál is ez történt, az nem érvelési hiba.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]