Náci kártya
A náci kártya - azaz a náci jelző indokolatlan használata vita közben - egy érvelési hiba. Érzelmektől átfűtött viták hevében előfordul, hogy az egyik (néha mindkét) oldal megpróbálja a nemzetiszocializmussal vagy a Harmadik Birodalommal valamilyen módon összefüggésbe hozni a vitapartner(ei)t. Mivel a nemzetiszocializmus nevében súlyos, emberiség elleni bűntetteket követtek el, az úgynevezett náci kártya kijátszása alkalmas a vitában részt vevő fél megbélyegzésére, egyúttal a figyelem elterelésére annak valódi érveiről. A náci kártya gyakorlatilag ultima ratióként funkcionálhat. Hasonló érvelési hiba lehet a „kommunista”, a „liberális” kártya kijátszása is, vagy a hazaárulózás. (Utóbbi egyúttal rágalmazás is, hiszen a „hazaárulás” - a náci ideológiával ellentétben - bűncselekmény.)
(A fasiszta vagy a náci tartalmak fasisztának vagy nácinak nevezése természetesen nem a náci kártya kijátszása, hanem politikailag is korrekt minősítés.)
Mivel Sztálin utasításba adta, hogy ne használják a nemzetiszocialista kifejezést, hogy ne lehessen azt összetéveszteni a szocializmussal, a szocialista államokban a „fasiszta” vagy „hitlerista” kifejezéssel jelölték a nemzetiszocializmust. A baloldali körökben is ez a terminológia terjedt el. Ennek az elnevezésbeli kuszaságnak köszönhetően a náci kártya használata megvalósítható a „fasizmussal” való kapcsolatba hozással is.
A vitapartner náciként való lejáratása, illetve Hitlerrel való párhuzamba állítása (reductio ad Hitlerum) olyan széles körben alkalmazott retorikai trükké vált, hogy Mike Godwin a kilencvenes évek elején megfogalmazta a náci analógiák Godwin-törvényét, mely így szól: „Ahogy egyre hosszabbra nyúlik egy online vita, a nácikkal vagy Hitlerrel kapcsolatos párhuzam felmerülésének valószínűsége az egyhez közelít.”
A náci kártya olyan logikai hiba, mely gyakran más érvelési hibák (gyenge analógia, csúszós lejtő) alkalmazásával jár együtt.
A náci kártya kijátszása alkalmas a vitapartner démonizálására, s a legtöbb esetben végérvényesen kisiklatja a párbeszédet.
Tartalomjegyzék |
Formula [szerkesztés]
- Hitler magáénak vallotta Y gondolatot. Y gondolat tehát rossz.
- A nácik elfogadták X ötletet. X ötlet tehát rossz.
Példák [szerkesztés]
- A nácik elfogadták az eugenikát. Az eugenika tehát rossz.
- Hitler támogatta az eutanáziát. Az eutanázia tehát rossz.
- Hitler vegetariánus volt. A vegetarianizmus tehát rossz.
(Nyilvánvaló hibás arra hivatkozni, hogy a vegetarianizmus automatikusan elvetendő gondolat lenne csak azért, mert Hitler is vegetariánus volt.)
- A nácik nagy figyelmet fordítottak a fiatalok testedzésére. A fiatalkori testedzés tehát rossz.
(Nem ítélhetünk el egy tevékenységet pusztán azon az alapon, hogy valamikor a nácik is űzték. A Harmadik Birodalomban valóban rendkívüli figyelem irányult a fiatalok testedzésére. A rendszeres testedzés egészséges tevékenység, s nem számít elítélendőnek még akkor sem, ha a nácik szintén így vélték.)
- A nácik gyilkoltak. A gyilkosság tehát rossz.
(Bár mind a hivatkozási alap, mind a következmény igaz, de közöttük nem áll fent oksági viszony; a két állítás egymástól függetlenül igaz. Ezért az érvelés nem állja meg a helyét.)
A „náci kártya” kártya [szerkesztés]
Az érvelési hibák általában olyanok, hogy ha valamely érvelés abba a kategóriába esik, akkor az érvelésmód eleve helytelen. A nácikkal való párhuzam ugyanakkor sok esetben teljesen jogos. Például, ha valaki úgy érvel, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány válhat diktatórikussá, hiszen a náciknál is ez történt, az nem érvelési hiba.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Mike Godwin a Wiredben megjelent írása (angol nyelvű)
- Argumentum ad Nazium fallacyfiles.org (angol nyelvű)
