Mózes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mózes
<
F31S29S29
>
Michelangelo világhírű Mózes-szobra Rómában, a San Pietro in Vincoliban
Michelangelo világhírű Mózes-szobra Rómában, a San Pietro in Vincoliban

Született Kr. e. 16. század[1]Kr. e. 14. század[2]
Alsó-Egyiptom
SzüleiJókébed
Amram
Elhunyt Kr. e. 1450[1]Kr. e. 1250 körül
Nébó-hegy, Palesztina
Szerepea judaizmus, a kereszténység és az iszlám prófétája
A Wikimédia Commons tartalmaz Mózes
<
F31S29S29
>
témájú médiaállományokat.

Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül: משה, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak. A judaizmus, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája, a hagyomány szerint az Ószövetség első öt könyvének szerzője, napjainkra azonban a Biblia-tudósok legnagyobb része egyetért abban, hogy Mózes öt könyve nem egy szerző által lett létrehozva, és ezek összeállítása is évszázadokba telt.[3] Létezése és a Biblia szerint hozzá kötődő események történelmi alapja erősen vitatott,[4][5][6] a tudósok többsége legendás alaknak tekinti a bibliai Mózest, miközben fenntartják annak lehetőségét, hogy egy hozzá hasonló személy létezett az i.e. 13. században.[7][4][8]

A Mózes második könyvében, az Exodusban leírtak szerint a zsidók valaha rabszolgaságban éltek Egyiptomban. A fáraó látva a zsidó nép növekedését parancsba adta az elsőszülött fiúgyermekek megölését. Mózes anyja, hogy elkerülje a fia kivégzését, az újszülött gyermeket egy kosárban a Nílus vizére tette. Mózest a fáraó leánya találta meg és nevelte föl hercegként, aki felnőve gyilkosság miatt menekülnie kellett Egyiptomból, majd Midián-ba menekülve telepedett le. Isten (JHVH) elhívta, hogy szabadítsa ki népét Egyiptomból és vezesse őket az ígéret földjére. Ez a motívum Sarrukín akkád király születési legendájának parafrázisát idézi fel egyes kutatók szerint.

Neve[szerkesztés]

Mózes neve hieroglif írással
<
F31S29S29
>

A neve valószínűleg egyiptomi eredetű. A Mosze az egyik leggyakoribb egyiptomi név volt akkoriban, jelentése fia valakinek, vagy egyszerűen gyermek (pl. Ramosze (görögösen Ramszesz) = Ré fia, Thotmosze = Thot fia, Amonmosze Amon fia stb.). A héber etimológia szerint a Mózes jelentése „vízből kimentett”.

Héberül מושה [Mose] "kihúzott"-at jelent, ahogy a 2. Mózes könyve mondja: "És nevezte nevét Mózesnek, és mondta: Mert a vízből húztam ki őt." (2. Mózes 2:10 b, KAR)

Mózes az Ótestamentum szerint[szerkesztés]

Mózes Amrám és Jókébed gyermeke, a zsidó, héber nép Lévi törzséből. Nővére Mirjám, bátyja Áron (aki a zsidó nép első főpapja lett).

Felesége, Cippóra két fiúgyermekkel ajándékozta meg: Gerson és Eliézer. (A lányokat a korabeli források gyakran nem említették.) Apósa Midián főpapja volt. Ez a népcsoport a zsidókkal rokonságban állt (Ábrahám leszármazottai voltak ők is) és ismerték az egyistenhitet. Mózes sokáig pásztorkodott Midiánban.

Mózes második könyve alapján az egyiptomi fáraó rabszolgasorba taszította az ott élő zsidókat, és megparancsolta, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg, mert túlzottan elszaporodnak és ellenük fordulhatnak. Mózes anyja, Jókébed egy kosárban a Nílus hullámaira bízta az újszülött gyermeket, a fáraó leánya pedig fürdéskor megtalálta és sajátjaként nevelte fel. Mózes felnőve egy zsidó munkás védelmében megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, amely eset aztán kitudódott. Ezért a büntetés elől elmenekült a sivatagba. Midián földjére kerülve az ottani főpap lányát, Cippórát vette feleségül és nomád pásztorként élt. Pásztokodás közben a Hórebnél jelent meg neki égő, de el nem hamvadó csipkebokor képében „JHVH” („vagyok, aki vagyok”) – Isten, aki elhívta a zsidó nép kiszabadítására és az ígéret földjére történő vezetésére. Mózes fontos a zsidó nép identitásának, államiságának és írásbeliségének kialakulásában. Az ő vezetése alatt lett egy családi törzsből jól szervezett vallással, kultikus és etikai törvényekkel és irásbeliséggel rendelkező állam, melynek politikai berendezkedése teokrácia. Azonban csak Mózes halála után került sor a zsidó nép honfoglalására, melyet Józsué vezetett.

Az Ószövetség szerint Izraelben nem volt másik olyan ember, próféta akivel Isten ennyire közvetlenül beszélt volna.[9][10]

Mózes fontosabb tettei:[szerkesztés]

  • Izrael első nagy prófétájaként ő vezette ki a szolgaságba taszított zsidóságot Egyiptomból, „az ígéret földje" felé.
  • A Sínai-hegyi szövetségkötés után megépítették azt a szent sátrat, amely istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a népnek. A kőtáblák számára hordozható ereklyetartót készítettek, amely a frigyláda nevet kapta. A zsidó nép hitetlensége miatt negyven esztendőn át kóboroltak a Sínai-sivatagban, végül elérkeztek az ígéret földjére, Kánaánba, ahova azonban Mózes, múltbeli vétkeinek büntetéseként nem mehetett be, csak a távolból láthatta. A nép Kánaán földjére lépése előtt meghalt és a Nébó-hegyen temették el.
  • Mózes 3-5. könyvei többnyire törvények, szabályok, utasítások, de emellett a pusztában vándorló zsidó nép közel négy évtizednyi történetét mesélik el.

A kereszténységben[szerkesztés]

A keresztény vallásban Mózes Jézus Krisztus előképe. A Biblia Ótestamentuma a keresztény vallásban előzménye az Újtestamentumnak. Minden az Ótestamentumban leírt esemény és bemutatott személy Jézus Krisztus eljövetelét készíti elő. Így Mózes személye is Jézusra mutat rá [12]:

  • Ahogy Mózes Izrael szabadítója, úgy Jézus is szabadítója, megmentője Isten népének.
  • Mózes emberként Istenhez legközelebb álló próféta. Jézus mint testé lett Isten prófétai feladatot is végzett, hirdette Isten szavát az embereknek.
  • Jézus teljesen, hiba nélkül betölti a törvényeket, melyeket Mózes közölt a zsidó néppel.
  • A megdicsőülés hegyén Mózes és Illés együtt beszélgetnek Jézussal eljövendő szenvedéseiről.[13]
  • A hit hősei között a legrészletesebben beszél Mózesről, mint aki Egyiptom minden kincsénél nagyobb gazdagságnak tartotta a Krisztusért való gyalázatot.[14]

Az iszlámban[szerkesztés]

Az iszlám vallás szerint Mózes (arabul Músza) az öt legnagyobb próféta (Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed próféta) egyike. Ő az, akinek a neve az emberek közül a legtöbbet szerepel a Koránban. A Bibliából már ismert történeteken túl a Korán azt is elbeszéli, mikor Mózes a titokzatos Khidrrel találkozott (Korán, 18. szúra).

Mózes családfája[szerkesztés]

Mózes családfája az Ótestamentum alapján. A felső sor Jákob fiai, akik a Biblia alapján a tizenkét törzs elődei voltak. Lévitől származott Mózes, akinek a leszármazottaiból a papok törzse formálódott (léviták).

Mirjám kivételével csak a férfiak vannak említve.

 
 
 
Rúben
 
Simeon
 
Lévi
 
Júda
 
Izsakhár
 
Zebulon
 
Gád
 
Áser
 
Dán
 
Naftali
 
József
 
Benjámin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gersón
 
Kehát
 
Mérári
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Amrám
 
Jichár
 
Hebrón
 
Huzziél
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mirjám
 
Áron
 
MÓZES
 
 

Mózes szarvakkal[szerkesztés]

Számos képzőművészeti ábrázoláson látható Mózes szarvakkal. Ennek oka egy félrefordítás. Mózes, mikor a dekalógussal lejön a hegyről, azt írja a szöveg: „Amikor aztán Mózes leszállt a Sinai-hegyről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt” (Kivonulás könyve 34,29). Az eredeti héber mondatban szerepel a "karnu panav" קרנו פניו kifejezés. A קרן tő olvasható szarvnak, sugárnak, mint például a fénysugár kifejezésben. A "Panav" פניו jelentése az ő arca. Ezek alapján a kérdéses mondat értelme: Mózes arca ragyogott. A Septuaginta még ilyen értelemben fordítja görögre ezt a kifejezést. Szent Jeromos azonban cornutá-nak fordítja, ami szarvval ellátottat jelent. Jeromos latin fordítása, a Vulgata terjedt el a keresztények között, így hosszú ideig ez a félrefordítás adott alapot a művészek alkotásaihoz. Az egyik legklasszikusabb alkotás Michelangelo Buonarroti fent látható Mózese.

Megjegyzendő, hogy a modern filológia egyes képviselői nem fordítási hibának, hanem szándékos szóválasztásnak tartják Jeromos megoldását. A két szarv ugyanis az erő, a dicsőség jelképe (lásd a kétágú püspöksüveget, a mitrát), amely jelentés így már könnyedén beleilleszthető a szövegrész értelmezésébe.[15]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b The Wall Chart of World History, Bracken Books Kiadó, 1989.
  2. Seder Olam Rabbah
  3. McDermott, John J., "Reading the Pentateuch: a historical introduction" (Pauline Press, 2002)p.21. Google Books (2002. október 1.). Hozzáférés ideje: 2010. október 3. 
  4. a b William G. Dever. What Did the Biblical Writers Know and When Did They Know It?: What Archeology Can Tell Us About the Reality of Ancient Israel. Wm. B. Eerdmans Publishing, 99. o. (2001). ISBN 978-0-8028-2126-3 „A Moses-like figure may have existed somewhere in southern Transjordan in the mid-late 13th century s.c., where many scholars think the biblical traditions concerning the god Yahweh arose. But archeology can do nothing to confirm such a figure as a historical personage..” 
  5. Moses. Oxford Biblical Studies Online
  6. Miller II, Robert D.. Illuminating Moses: A History of Reception from Exodus to the Renaissance. BRILL, 21, 24. o. (2013. november 25.). ISBN 978-90-04-25854-9 „Van Seters concluded, 'The quest for the historical Moses is a futile exercise. He now belongs only to legend.' ... "None of this means that there is not a historical Moses and that the tales do not include historical information. But in the Pentateuch, history has become memorial. Memorial revises history, reifies memory, and makes myth out of history.” 
  7. (1993. március 14.) „Moses as They Saw Him”. Vetus Testamentum 43 (3), 339–350. o. DOI:10.1163/156853393X00160. „"Three views, based on source analysis or historical-critical method, seem to prevail among biblical scholars. First, a number of scholars, such as Meyer and Holscher, aim to deprive Moses all the prerogatives attributed to him by denying anything historical value about his person or the role he played in Israelite religion. Second, other scholars,.... diametrically oppose the first view and strive to anchor Moses the decisive role he played in Israelite religion in a firm setting. And third, those who take the middle position... delineate the solidly historical identification of Moses from the superstructure of later legendary accretions….Needless to say, these issues are hotly debated unresolved matters among scholars. Thus, the attempt to separate the historical from unhistorical elements in the Torah has yielded few, if any, positive results regarding the figure of Moses or the role he played on Israelite religion. No wonder J. Van Seters concluded that "the quest for the historical Moses is a futile exercise. He now belongs only to legend"” 
  8. Moses. Encyclopædia Britannica, 2023. július 5.
  9. Mózes IV. könyve 12, 2-9.
  10. Mózes V. könyve 34, 10.
  11. Mózes V. könyve 9, 9-11.
  12. Dr. Bartha Tibor szerk. Keresztyén Bibliai Lexikon Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1993. 785+723 oldal
  13. Máté evangéliuma 17, 3.
  14. Zsidókhoz írt levél 11,23kk
  15. Lásd a További információknál Földváry Miklós István cikkét.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Alexandriai Philón: Mózes élete (ford. Bollók János), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 9637978534
  • Sigmund Freud: Mózes, Michelangelo Mózese – két tanulmány Európa Könyvkiadó Budapest 1987 [1]
  • Kodolányi János: Az égő csipkebokor (1957)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]