Móricgát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móricgát
Móricgát címere
Móricgát címere		 Móricgát zászlaja
Móricgát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunmajsai
Jogállásközség
Irányítószám6132
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség411 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′, k. h. 19° 40′Koordináták: é. sz. 46° 38′, k. h. 19° 40′
Móricgát (Bács-Kiskun vármegye)
Móricgát
Móricgát
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Móricgát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricgát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Móricgát község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye középső-keleti részén helyezkedik el. Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Bugac, kelet felől Jászszentlászló, dél felől pedig Szank; nyugat felől Bugachoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

Jelenleg csak közúton közelíthető meg, az Orgovány határszélétől Jászszentlászlóig húzódó 5407-es úton; Kiskunfélegyháza térségével Bugacon át az 54 102-es számú mellékút köti össze.

Határszélét korábban, északnyugaton érintette a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonala is, de 2009 decembere óta ezen a vonalon nincs személyforgalom.

Története[szerkesztés]

Móricgát, előző nevén Móritz Gattya területe a régészeti források szerint mát a bronzkorban is lakott hely volt, de területén szarmata korból való leletek is napvilágra kerültek.

Móricgát már a 15. században önálló településként volt említve, mely kezdetben a Győaljaiak, később Kamarás Pál birtokaként volt ismert. 1515 körül a falu elpusztult, majd később, 1642-ben az elnéptelenedett pusztát Szeged használta. A falu egykori kőtemplomának romjai azonban még a 17. század végén is láthatóak voltak. Később, 1702-ben I. Lipót adománylevelében a Jászkunságot, Móricgáttal együtt a német lovagrendnek adományozta. Ez az irat említette a Jász-kun községek mellett Móritz Gáthy és Sánk pusztát is. Később szabadságuk megváltásáért a különböző települések önként fizettek, így a 17. században Móricgát pusztáért Kiskunlacháza fizetett 2000 forintot. Móricgát közigazgatásilag sokáig Kiskunlacházához tartozott, 1893-ban Móricgát egyesült Szankkal.

A sokáig néptelen puszták legelső lakói Szankon a Szőlősoron, Móricgáton pedig a Sziget dűlőben, a későbbi tanyasor helyén éltek, itt alakult ki a mai település magva is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Sisák Tiborné (független)[2]
  • 1998–2002: Csontos Máté (független)[3]
  • 2002–2006: Csontos Máté László (független)[4]
  • 2006–2010: Csontos Máté László (független)[5]
  • 2010–2014: Csontos Máté László (független)[6]
  • 2014–2019: Csontos Máté László (független)[7]
  • 2019–2023: Csontos Máté László (független)[8][9]

Csontos Máté László polgármester úr 2023. június 6. napján elhalálozott. Az új választási törvény értelmében Móricgátnak 2024. június 9-én lesz új polgármestere, addig ügyvivőként az alpolgármester látja el a polgármesteri feladatokat.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
465
461
405
372
439
411
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 3,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 10,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 4,8% (12% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 83,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% németnek, 0,5% románnak, 0,2% örménynek, 0,2% bolgárnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 8,2% református, 0,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus temploma - 1950 körül készült el.
  • Református temploma - 1957-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  3. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  4. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  5. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  6. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  7. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  8. ↑ Móricgát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  9. ↑ BAON - Elhunyt Csontos Máté, Móricgát polgármestere (magyar nyelven). BAON - Elhunyt Csontos Máté, Móricgát polgármestere, 2023. június 6. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
  10. ↑ Móricgát Helységnévtár
  11. ↑ Móricgát Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Móricgát&oldid=26817983”