Méhtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhtelek
Méhtelek címere
Méhtelek címere		 Méhtelek zászlaja
Méhtelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterFehér Sándor (független)[1]
Irányítószám4975
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség650 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség87,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 51′Koordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 51′
Méhtelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Méhtelek
Méhtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Méhtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Méhtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye keleti szélén, a Szatmári-síkságon fekszik, közvetlenül Magyarország és Románia határa mellett, alig néhány kilométerre a két ország és Ukrajna hármashatárától.

Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Nagyhódos, kelet felől Garbolc, délnyugat felől Zajta, nyugat felől pedig Rozsály. Délkeleti és déli irányból a romániai Szárazberekhez (Bercu) és Kispeleskéhez (Pelișor) tartozó területek határolják.

A vármegye nagyobb városai közül a megyeszékhely Nyíregyháza 110, Vásárosnamény 56, Mátészalka 49, Csenger pedig mintegy 20 kilométerre fekszik Méhtelektől. A környék fontosabb települései közül Kölcse 20, Csaholc 14, Túrricse 10, Tisztaberek 7 kilométer távolságra található; a legközelebbi szomszédja a mindössze 3 kilométerre fekvő Garbolc.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen végighalad, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban a 4143-as út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

Méhteleken talált neolitikus Vénusz-szobrocska

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét.

Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták.

A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közül való.

Az 1400-as években a Báthori-család volt birtokosa, majd hosszú ideig a Rozsályi Uradalom birtokai közé tartozott.

1620-ban Bethlen Gábor Szentpáli Zsigmondnak adományozta a települést, akitől később újra a Rozsályi uradalomhoz került.

A 18-19. században több tulajdonosa volt, így a Maróthi, Becsky, gróf Teleki és Eötvös családok is birtokosai voltak.

1847-ből fennmaradt népszámlálási adatok alapján 368 lakosa volt a településnek.

1870-ről feljegyzett adatok alapján ekkor nagy tűzvész pusztított a településen.

1911-1913 közötti időkről valaki feljegyezte, hogy Méhteleken 370 református és 192 egyéb vallású lakos élt itt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Máté Béla (független)[3][4]
  • 1994–1998: Máté Béla (független)[5][6]
  • 1998–2002: Máté Béla (független)[7][8]
  • 2002–2006: Máté Béla (független)[9][10]
  • 2006–2010: Máté Béla (független)[11]
  • 2010–2014: Czuprák László (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2014–2019: Czuprák László (Fidesz–KDNP)[13]
  • 2019-től: Fehér Sándor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
732
756
759
648
651
650
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 57,9%, görögkatolikus 6%, felekezeten kívüli 1,7% (20,1% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 68,8% református, 4,8% görög katolikus, 3,8% egyéb keresztény, 4,5% felekezeten kívüli (15,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom – Feltehetően a XV. században épült. 1653 körül átépítették, 1777-ben renoválták. Az eredetileg egyhajós, támpilléres szentélyű gótikus templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. 1929-ben teljesen átalakították, kétszeresére bővítették és északi homlokzata elé – ez eredetileg oldalhomlokzat volt – új, neogótikus tornyot építettek ez alá helyezve a főbejáratot. A templom belső terében jelenleg sík, vakolt mennyezet, a bejárattal szemben a szószék, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fa karzat található.[17]
  • 19. század-i lakóház – A jellegzetes, népi építészet stílusát magán viselő középparaszti, vályogból készült, oldaltornácos épület a Rákóczi u. 27. sz. alatt található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  12. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. ↑ Méhtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Méhtelek Helységnévtár
  16. ↑ Méhtelek Helységnévtár
  17. ↑ Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 292. ISBN 963-05-3683-8; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 735. ISBN 963-00-1460-2.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méhtelek&oldid=26598015”