Márokföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márokföld
Márokföldi harangláb
Márokföldi harangláb
Márokföld címere
Márokföld címere
Márokföld zászlaja
Márokföld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterSzabó István László (független)[1]
Irányítószám8976
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség56 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 57″, k. h. 16° 26′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 57″, k. h. 16° 26′ 38″
Márokföld (Zala vármegye)
Márokföld
Márokföld
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Márokföld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Márokföld község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A kisközség a magyarszlovén határ közelében, Lentitől 17 kilométerre északnyugati irányban található. Csesztregtől a 86-os főútra van összeköttetése a határ mentén húzódó, 7423-as úton. A Nemesnép-Kebeleszentmárton (Kobilje) határátkelőhelytől 3 kilométerre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Nevét 1345-ben említik először, possessio Markfeulde névalakban. Első tagja a Márk személynevet hordozza, a mássalhangzó torlódás feloldozása miatt az „o” hangzó közbeiktatásával. Utótagja a Márk tulajdonában lévő birtokra, földre utal. Márk tiszteltére emelt temploma volt a névadó.

Kezdetben, a 14. században a Rezneki családé volt, Zsigmond király azonban 1403-ban az Egerváriaknak ajándékozza. I. Ulászló egyik utolsó parancsával 1444-ben a Gersei Pető család nyeri el a birtokot. A possessio egy része párhuzamosan az alsólendvai nagyurak, a Bánffy család tagjai kezén volt. Ez a család 1644-ben férfi ágon kihalt, így felesége révén Nádasdy Ferenc foglalhatta el a birtokot. A Bánffyak engedték, a Nádasdyak pedig támogatták a reformációt. Az itteniek hitüket kálvinista nyakassággal akkor is megtartották, amikor az igen erőteljesen az ellenreformáció pártján álló és harcosan katolizáló Eszterházyak szerzik meg a falut. A lakosság túlnyomó többsége ma is református vallású.

1930-ban 230 lakosa volt, posta és táviroda Szentgyörgyvölgyön található. Területe 1293 kataszteri hold, lakásainak száma 62 volt. A trianoni határ meghúzása, majd a különösen az ötvenes években a kemény határsáv őrzés az itteni fejlődést súlyosan lefékezte.

A gyerekek Szentgyörgyvölgyre jártak és jelenleg is járnak iskolába. Az oktatási, egészségügyi szolgáltatásokat Szentgyörgyvölgyön biztosítják számukra. A közösségi rendezvényeket a falu kultúrházában tartják. Az infrastrukturális fejlettség a közösségi viszonyok közt jó.

Lakossága a nyolcvanas évektől kezdve rohamosan csökkent, ám ez a gyors csökkenés a betelepüléseknek köszönhetően 1996-ban megállt. Az önkormányzati rendszer megszervezésekor, a rendszerváltás után Márokföld önálló önkormányzattá alakult, de jelenleg Szentgyörgyvölggyel együtt közös körjegyzőséget alkot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Magyar Kálmán (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Magyar Kálmán (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Magyar Kálmán (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Magyar Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Magyar Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó István László (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó István László (független)[9]
  • 2019-től: Szabó István László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
43
43
47
45
55
56
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 85,4%, német 8,3%. A lakosok 20,9%-a római katolikusnak, 51,2% reformátusnak vallotta magát (20,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az egykor szebb napokat látott településen pár tucat régi ház látható, közülük néhány tornácos lakás. Ezek, és egy ma is használatban lévő, elektromosan működtetett református harangláb mellett vezet az út Szentgyörgyvölgyre.

A faluházban három darab kétágyas szoba várja a turistákat, nagycsaládos és kisebb csoportos üdültetésre. Az erdőszélen szalonnasütőhely és esőbeálló házikó várja a turistákat.

A községben kalandpark,[11] jurtatábor[12] és íjászpálya[13] is üzemel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Márokföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  11. A kalandpark. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  12. A jurtatábor. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  13. Az íjászpálya. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]