Márkus Dezső (jogász)
| Márkus Dezső | |
| Született | 1862. október 13. Paks |
| Elhunyt | 1912. december 3. (50 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Brück Berta (h. 1887–1912) |
| Foglalkozása | jogász, jogi szakíró, szerkesztő törvényszéki bíró |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1885) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-1-20) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Márkus Dezső (Paks, 1862. október 13. – Budapest, Józsefváros, 1912. december 3.) jogtudós, királyi törvényszéki bíró, jogi szakíró és szerkesztő.
Életpályája[szerkesztés]
Márkus Salamon könyvelő és Behr Fanni fiaként született. A Budapesti Tudományegyetemen 1885-ben fejezte be jogi tanulmányait, majd 1886-ban ügyvéd lett Budapesten. Tagja volt az Ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1889-ben a X. Magyar Jogászgyűlésnek jegyzője, a Budapesti Ügyvédi Körnek titkára lett. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek titkára, hivatalos lapjának szerkesztőjeként dolgozott. 1894-től mint beosztott bíró, az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott, részt vett a házassági törvény (1894: XXXI. tc.) előkészítésében. 1906-ban kisegítő, 1911-ben rendes bírói kinevezést kapott a Kúrián. 1889–1893 között a Jogi Szemle című folyóiratot szerkesztette. 1896-tól haláláig a Magyar Törvénytár–Corpus Juris Hungarici millenniumi emlékkiadásának, illetve új folyamának volt a főszerkesztője, ehhez magyarázatokat, utalásokat is készített. 1898–1906 között ő volt a főszerkesztője az első magyar jogi lexikonnak, 1901 és 1904 között pedig – Fodor Árminnal, Kiss Mórral együttműködve – a magyar magánjogról szóló gyűjteményes munkának. Mindemellett számos forrástanulmányt is közzétett, illetve döntvénytárakat is szerkesztett, és a gyakorlatban igen használatosak voltak különféle kommentárjai is (polgári törvénykezési rendtartás, ügyvédségi szervezet, polgári eljárás, házassági jog, ügyvédi díjszabás stb.). Rövid élete ellenére sokat publikált, a Jogtudományi Közlönyben, a Fővárosi Lapokban, a debreczeni királyi táblai Értesítőkben, az Ügyvédek Lapjában, a Jogban, valamint az Egyenlőségben. Tevékeny tagja volt a Magyar Jogászegyletnek, előadásai és felszólalásai sokoldalúságát bizonyították.
1912. december 3-án, ötvenévesen halt meg, Budapesten.
Családja[szerkesztés]
Felesége Brück Berta (1867–1954) volt, Brück Simon orvos és Deutsch Fanni lánya, akivel 1887. január 16-án kötött házasságot a Dohány utcai zsinagógában.[2][3]
Gyermekei:
- Márkus Tibor (1888–?) ügyvéd
- Márkus György (1889–1951)[4] ügyvéd
- Márkus Ibolyka Viola (1890–?)
- Márkus Imre (1891–?)
- Márkus Gábor (1893–1944) zongoraművész
Főbb művei[szerkesztés]
- A végrehajtási törvény. Budapest:Singer és Wolfner, 1886. 418 p.
- A Pragmatica Sanctio lényege (Budapest, 1888)
- Külföldi biztosító társaságok Magyarországon: tanulmányok a biztosítási ügy köréből: "The Gresham". Budapest: Brózsa Ottó Ny. 1891. 19 p.
- A házassági jog és az anyakönyvi törvény kézikönyve: az 1894 XXXI., XXXII:, és XXXIII. törvényczikkek és az azokra vonatkozó összes rendeletek és utasítások. Budapest:Grill, 1895. IX:, 672 p.
- A holtkézi törvények Magyarországon (1896)
- A házasságon kívül született gyermek joga (1897)
- A házasságon kívül született gyermek joga. Budapest:Grill K., 1898. 53 p.
- Magyar jogi lexikon (I–VI., Budapest, 1898-1906)
- A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio (Budapest, 1899) Online
- A régi magyar eljárás galliai eredete (Budapest, 1899)
- A biztosító magánvállalatokról (1900)
- Magyar magánjog, I–IV., Budapest, 1901–1904
- Magyar magánjog mai érvényben: törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I-III. Budapest:Grill, 1906
- Magyar közjog (Grill-féle törvénytár, Budapest, 1906)
- Magyar közjog: A hatályban lévő tételes jogforrások alapján. Budapest:Grill, 1907. XLIV, [1], 1015 p.
- A végrehajtási törvény reformja (Budapest, 1907) Online
- Az osztrák általános polgári törvénykönyv mai érvényben. Budapest:Grill, 1907. IV, 335 p.
- Végrehajtási eljárás: bírói ügyvitel, törvények, rendeletek, joggyakorlat. Budapest:Grill, 1907. XI, [2], 749 p.
- A végrehajtási eljárás zsebkönyve: végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtók, bírói letétek. Budapest: Grill, 1907. VI, [1], 457 p.
- A végrehajtási eljárás zsebkönyve: az 1881:LX. tc. és az 1908:XLI. tc. alapján. Budapest:Grill, 1908. XLIV, 467 p.
- Az 1909. évi adótörvények. Budapest:Franklin, 1909. VI, 246 p.
- Magyar közjog: a hatályban lévő tételes jogforrások alapján. Budapest:Grill, 1910. XXXVI, 1119 p.
- Az államszolgálat reformkérdései: bürokratizmus, illetmények, végellátás, fegyelmi eljárás. Budapest:Franklin, 1911. 97 p.
- Ungarisches Verwaltungsrecht. Tübingen:Mohr, 1912. XI, 579 p.
- A választójog: két tanulmány. Budapest:Franklin, 1912. 51 p.
- Corpus Juris Hungarici (millenniumi emlékkiadás, illetve új)
- A végrehajtási eljárás zsebkönyve: kiegészítve az 1908:XLI. törvénycikkel. Budapest:Grill Károly, 1913. VIII, 548 p.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10071.htm, Márkus Dezső, 2017. október 9.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 16/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 6.)
- ↑ Fővárosi Lapok, 1887. január 18. (24. évfolyam, 17. szám)
- ↑ Márkus György halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv, 1019/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 6.)
Források[szerkesztés]
- Corpus Juris Hungarici, 1896. A Corpus Juris Hungarici szerkesztőinek életrajza.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 151. o.
- Márkus Dezső életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál
További információk[szerkesztés]
- Márkus Dezső digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban
- Fodor Ármin: Márkus Dezső. = Jogtudományi Közlöny, 1912. XLVII. évf. 49. szám, p. 423–425.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.VIII. kötet. Budapest: Hornyánszky. 1902. p. 653-656.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 576. o.
