Máriapócs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriapócs
A máriapócsi kegytemplom
A máriapócsi kegytemplom
Máriapócs címere
Máriapócs címere		 Máriapócs zászlaja
Máriapócs zászlaja
Becenév: Pócs
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásváros
PolgármesterPapp Bertalan (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4326
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1888 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség96,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″
Máriapócs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Máriapócs
Máriapócs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Máriapócs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Nyírbátori járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye és a Nyírség tájegység déli részén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 280, a megyeszékhely Nyíregyházától 30 kilométerre. Az egyházi közigazgatás tekintetében a Nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Nyírbátor közti 4911-es út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Ófehértóval a 4927-es, Kislétával és Nyírbogáttal a 4929-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Máriapócs vasútállomás a falutól és templomától mintegy 3 kilométerre délre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A római katolikus műemléktemplom

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a vármegye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.[3]

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Palóczy Lajosné (független)[4]
  • 1994–1998: Palóczy Lajosné (független)[5]
  • 1998–2002: Palóczy Lajosné (független)[6]
  • 2002–2006: Nagy György (független)[7]
  • 2006–2010: Palóczy Lajos Elekné (független)[8]
  • 2010–2014: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)[1]
  • 2014–2019: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2019-től: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2155
2146
2153
2036
1887
1888
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11] Ekkor lakosainak száma 2277 fő volt, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 2% ruszinnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 4,7%, görögkatolikus 53,1%, felekezeten kívüli 4,3% (12,4% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 3,7% ruszinnak, 0,7% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% görögnek, szlováknak és németnek, 0,1-0,1% horvátnak és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 6% református, 44,9% görög katolikus, 0,5% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,2% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[13]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy turulszobor is.[14]

2015-ben átadták a többek között a zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.[15]

Ismert személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ „Szent II. János Pál pápa 25 éve látogatott Máriapócsra” (hu-HU nyelven).  
  4. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Máriapócs Helységnévtár
  13. ↑ Máriapócs Helységnévtár
  14. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  15. ↑ Papp Bertalan, polgármester: Megújulnak Máriapócs Város Középületei és a Nővérek Rendháza. mariapocs.hu (Máriapócs önkormányzatának honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 16.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Máriapócs
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máriapócs&oldid=26552861”