Mutnedzsmet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A XXI. dinasztiabeli királynét lásd itt: Mutnedzsmet (XXI. dinasztia).
Mutnedzsmet
mw.t nḏm.t
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Teje
XVIII. dinasztia
Szitré

Mutnedjmet.gif
Mutnedzsmet egy amarnai sírban

Hieroglifa
t mwt M29 M
t
B7

Mutnedzsmet

G15
t
M30 t Aa29 B1

Mutbenret
Apja Ay (?)
Anyja Teje (?)
Férje Horemheb

Mutnedzsmet (i. e. 14. század) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia utolsó királynéja; Horemheb felesége.[1] Nevének jelentése: Mut kedves.

Több feltételezés szerint azonos egy, az ahet-atoni ábrázolásokon feltűnő nőalakkal, akit Nofertiti királyné húgaként említenek,[1] de erre nincs bizonyíték.[2] Ahet-Atonban előforduló neve inkább Mutbenretként vagy Benretmutként olvasható;[3] a nedzsem és bener szavak írásmódja és jelentése is hasonló, de az, hogy Ahet-Atonban kizárólag az utóbbi írásmód fordul elő, Horemheb emlékművein pedig az előbbi, arra mutat, a két személy talán mégsem azonos.

Nofertiti húga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mutbenret feltehetőleg Ay, a későbbi fáraó és felesége, Teje lánya volt. Ahet-Atonban az udvari emberek sírjai közül ötnek (Paneheszi, Parennefer, Tutu, Maja és Ay sírja – TA6, 7, 8, 14 és TA25[4][5]) a falfestményei ábrázolják Mutnedzsmetet, rendszerint két törpéje és Nofertiti lányai kíséretében; alakja magasabb a hercegnőkénél, de hajviselete alapján még ő is gyermek lehetett, legfeljebb pár évvel idősebb náluk. A faliképeken neve a következő szavak kíséretében tűnik fel: „Nővére a nagy királyi feleségnek, Nofernoferuaton Nofretitinek, ki örökkön-örökké él, Mutnedzsmet.” (egyiptomi nyelven: sn.t ḥm.t nsw wr.t nfr-nfrw-ỉtn nfr.t-ỉtỉ ˁnḫ ḏṯ nḥḥ mw.t nḏm.t). Elképzelhető azonban, hogy ez csak tiszteletbeli cím, vagy csak arra utal, hogy Mutbenret anyja volt Nofertiti szoptatós dajkája, tehát tejtestvérek voltak. Gyakran ábrázolták két törpe szolgája, Hemetniszuerneheh és Mutefpré kíséretében.[6]

Paneheszi sírjában (6-os sír) egy áldozati jelenetsor részét képező szemöldökfán két törpe látható, ami arra utal, Mutbenret ábrázolása is a közelben lehetett, talán a hercegnőkkel együtt.[7] Parennefer sírjában (7-es sír) a hercegnők mögött áll abban a jelenetben, ahol Parennefert kitüntetik.[6] Tutu sírjában (8) szintén a sírtulajdonos kitüntetésének jelenetében szerepel, a királyi párt ábrázoló regiszter alatti regiszterben áll két törpéje, legyezőhordozók és a hercegnők dajkái között.[6] Maja sírjában a királyi családot Aton imádata közben ábrázolják. Ehnatont és Nofertitit három legidősebb lányuk kíséri, mindhárman szisztrummal kezükben. A fölöttük lévő regiszterben áll Mutbenret és a két törpe.

A név nélküli, 20-as számú sírban hasonló jelenet látható, de befejezetlen, csak Ehnaton alakja készült el. A feliratok szerint mögötte Nofertiti állt volna, majd három lányuk, mögöttük pedig Mutbenret. A kép kétszer szerepel a sírban, egy ajtó fölött; egyik tükörképe a másiknak. A szintén ismeretlen tulajdonosú 22-es sírban ugyanez a jelenet látható. Ay amarnai sírjában (25-ös sír) Mutbenretet fiatal lányként ábrázolják, két törpéje kíséretében.[6]

Tutanhamon sírjából előkerült egy hajó formájú alabástrom illatszertartó, a rajta levő nőalak feltehetőleg Mutnedzsmet, egy törpe szolgája kíséretében.[1][8]

Mutbenret a három legidősebb hercegnő, Meritaton, Maketaton és Anheszenpaaton, illetve dajkáik mögött. Parennefer sírja (Lepsius rajza)
Mutbenret két hajbókoló udvaronc mögött, két törpével. (Lepsius rajza)

Horemheb felesége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mutbenretet Mutnedzsettel azonosnak tartó elmélet szerint a hölgy még apjának uralkodása alatt, vagy kevéssel utána ment feleségül Horemheb tábornokhoz, aki így szegről-végről rokonságba került a királyi családdal, és trónöröklési joga biztosítva volt. (Ez annyiban problematikus, hogy maga Mutnedzsmet, ha Nofertiti húga volt is, nem volt királyi származású.) A luxori templomegyüttesben neve több helyen Tutanhamon özvegyének, Anheszenamonnak a kivakart nevét váltotta fel. Megjelenik a férje koronázásának emléket állító szobron is, melyet ma a Torinói Múzeum őriz.[1]

Mutnedzsmet nem sokkal férje uralkodásának 13. éve után halt meg, mikor a negyvenes évei közepén járhatott (a dátum egy, a sírjában talált boroskorsón szerepel). Feltehetőleg a szülésbe halt bele, mert múmiája mellett (Horemheb nem használt memphiszi sírjában, ahová a fáraó első feleségét, Ameniát is eltemették) egy halva született gyermek múmiáját találták. Múmiáján több jel (többek közt fogainak kihullása) is mutatja, hogy több gyermeknek is életet adott, ők azonban korán meghalhattak, mert Horemhebnek halálakor nem volt gyermeke, aki követhette volna a trónon. Mutnedzsmet egy kanópusz-edényét a British Museum őrzi.[1]

Egy feltételezés szerint neki készülhetett a QV33-as sír a Királynék völgyében. A sírban két helyen található meg tulajdonosa neve, egy egyébként ismeretlen Tanedzsmet nevű hölgyé, de mindkét helyen töredékes a felirat, és a ta és mut szavak hasonló hieroglif írásmódja teret ad a Mutnedzsmet olvasatnak is.[9]

Címei: Örökös hercegnő (ỉrỉỉ.t-pˁt), Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), Nagy tiszteletben álló (wr.t-ḥzwt), A kegyelem úrnője (nb.t-ỉm3.t), Édes szeretetű (bnr.t mrwt), Alsó- és Felső-Egyiptom asszonya (ḥnwt-šmˁw-mḥw), Hathor énekesnője (ḥsỉỉ.t n.t ḥwt-ḥrw), Ámon énekesnője (šmˁỉỉ.t n.t ỉmn).[10]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.156
  2. Martin, G. T. 1982. Queen Mutnedjmet at Memphis and el-Amarna. In L'Égyptologie en 1979: Axes prioritaires de recherches, 2: 275-278. Paris: Colloques internationaux du Centre national de la Recerche Scientifique.
  3. Freed, R. E., Y. J. Markowitz, et al., Eds., Pharaohs of the Sun: Akhenaten: Nefertiti: Tutankhamen. Boston: Museum Fine Arts/Bulfinch Press/Little, Brown and Company, 1999.
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.155
  5. Murnane, W.J., Texts from the Amarna Period in Egypt, Atlanta, 1995
  6. ^ a b c d Norman De Garis Davies, The rock tombs of el-Amarna, Parts V and VI: Part 5 Smaller tombs and boundary stelae & Part 6 Tombs of Parennefer, Tutu and Ay, Egypt Exploration Society (2004)
  7. Norman De Garis Davies, The rock tombs of el-Amarna, Parts I and II: Part 1 The tomb of Meryra & Part 2 The tombs of Panehesy and Meyra II, Egypt Exploration Society (2004)
  8. Desroches-Noblecourt, Christiane. Tutanhamon – Egy fáraó élete és halála, ford. Kákosy László, Budapest: Corvina. ISBN 963-13-2205-X (1985) 
  9. Elizabeth Thomas: Was Queen Mutnedjmet the Owner of Tomb 33 in the Valley of the Queens? in: The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 53, (Dec., 1967), pp. 161-163
  10. Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBN 0-9547218-9-6 (2005) , p.65