Muszka Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muszka Imre
Született1914
nem ismert
Elhunytnem ismert
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaesztergályos
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Muszka Imre (1914–?) Kossuth-díjas magyar esztergályos, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozója, sztahanovista.

Élete[szerkesztés]

1949-ben a Magyar Munka Érdemrend bronz fokozatával díjazták. 1950-ben – Horváth Edével megosztva – megkapta a Kossuth-díj arany fokozatát, az indoklás szerint „a gyorsvágás terén sztahanovista módszerekkel elért kiemelkedő eredményeiért”. 1953-ban a Szocialista Munka Hőse címmel jutalmazták.[1]

Részt vett a sztahanovista mozgalomban. Kiemelték, 1951-ben és 1955-ben propagandafüzettel népszerűsítették,[2] 1948 és 1953 között a Szabad Nép című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 66 alkalommal szerepelt, ezzel Muszka volt az adott időszakban a folyóirat legtöbbször hivatkozott sztahanovistája.[3] Az 1950-es években Muszka volt a legismertebb sztahanovista.[4]

1949-ben tagja volt annak a küldöttségnek, amely Sztálin 70. születésnapjára Moszkvába utazott.[5] 1953. március 9-én, Sztálin temetésének napján Budapesten mondott beszédet a Hősök terén.[6]

Köszönöm, engem nem fogtok kiemelni. Énbelőlem nem csináltok jegyszedőt a fatelepen.
– Muszka válasza Karinthy szerint 1953-ban[7]

1953 után kegyvesztett lett, miután nem fogadta el a felajánlott „előléptetést”. A sajtó ezt követően már arról cikkezett, hogy „nem jegyzett békekölcsönt, nem adta át munkamódszerét, nem versenyzett más sztahanovistákkal”.[8] Annak ellenére, hogy az 1949. októberi Magyar Filmhíradó még arról számolt be, hogy „Muszka Imre élmunkás arra buzdít, hogy munkában elért győzelmeinkhez hasonlóan vigyük győzelemre a tervkölcsönt is […] Mennyit jegyez Muszka elvtárs? 1600 forintot. […] A szomszédos esztergapadnál dolgozik Farkas István, a Muszka-brigád tagja. Az ő esztergapadját is élmunkás-zászló díszíti, mert Muszka Imre átadta neki munkamódszerét. Farkas István örömmel követi Muszka Imre példáját a tervkölcsönjegyzésben is.”, 1952 decemberi filmhíradóban „technológusok, esztergályosok érkeznek az élenjáró sztahanovisták munkapadjához, […] a látogatók kérdéseire Muszka Imre részletesen válaszol”. Ugyanebben a riportban Szodorai Istvánnal folytatott munkaversenyéről is beszámolnak, melyet 1953 márciusában egy újabb követett, utóbbiról a Szabad Népben jelent meg cikk.[9]

Egy teória szerint 1956-ban csepeli munkahelyén meg akarták ölni, de összekeverték váltótársával, Bordás Andrással, akit agyonvertek.[8] Muszka ekkor – 1956 októberében – még Csepelen tartózkodott. 1957 januárjában Jugoszláviába disszidált, majd Angliában kapott menedékjogot. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon meglátogatta Pióker Ignác sztahanovista gyalust. További sorsa nem ismert.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Aczél 1955: Aczél Ernő: Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos újításai. Budapest: Műszaki Kiadó. 1955.  
  • Darvasné–Klement–Terjék: Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 109. o. ISBN 963-05-4420-2  
  • Karinthy 1953: Karinthy Ferenc. „Hol van Muszka Imre?”, Szabad Nép, 1953. szeptember 11., 2. oldal 
  • Magyar Filmhíradó 1949/41.: A nép válaszol, Magyar Filmhíradó 1949/41. (1949. október) online összefoglaló
  • Magyar Filmhíradó 1952/51.: Újítással a többtermelésért, Magyar Filmhíradó 1952/51. (1952. december) online összefoglaló
  • Majtényi 2009: Majtényi György: K-vonal: Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 2010. 150–160. o. ISBN 9789639725744  
  • Szabad Nép 1953: Darvasné–Klement–Terjék. „Új Kossuth-díjasaink tervei a felszabadulási hétre – Szodorai István esztergályos versenyre hívja Muszka Imrét a felszabadulási hétre”, Szabad Nép, 1953. március 18., 197. oldal 
  • Szegő 2009: Szegő Iván Miklós: Mementó 1950: egy hátborzongató szilveszter – Egy sztahanovista felemelkedése és bukása, hvg.hu, 2009. december 31. online elérés
  • Tokár 1951: Tokár Péter: Muszka Imre munkamódszere és újításai, Budapest: Népszava, 1951
  • Tóth 2008: Tóth Eszter Zsófia: Nők férfias terepeken és férfi foglalkozásokban. A „férfias” és a „nőies” munka világa a szocialista időszakban. Sic Itur ad Astra, 58. évf. [2008] 271. o. (13. lábjegyzet) online elérés
  • Vámos é. n.: Vámos György: „Mit ér a szó most?” – Rádióműsorok Sztálin haláláról, beszélő.hu, é. n. online elérés