Muskátli
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
P. graveolens |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
|
kb. 200 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Muskátli témájú médiaállományokat. |
A muskátli (Pelargonium) egy nemzetség, amely körülbelül 200 fajta évelőt, pozsgást és bokrot tartalmaz. Zavaró, hogy angolul geranium a muskátli, holott a muskátlik a Pelargonium nemzetség egyes fajai; ugyanakkor a Geranium nemzetség is a gólyaorrfélék családjába tartozik. Linné eredetileg mindkét fajt egy nemzetségbe vette, de később Charles Louis L'Héritier de Brutelle által két nemzetséggé lett szétválasztva 1789-ben. Fajtától függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg. Fénykedvelő, de csak enyhe (-2 °C) fagyokat visel el. Levelei megdörzsölve erősen fűszeres, muskotályos illatot árasztanak.
Története[szerkesztés]
Az első ismert „termesztett” muskátlifajta a Dél-Afrikában őshonos Pelargonium triste volt. Leiden városának botanikus kertjébe talán 1600 előtt került, amik megálltak a Jóreménység-fokánál. 1631-ben idősebb John Tradescant angol kertész magokat vett Rene Morintól Párizsban, és megkezdte telepítését Angliában. A Pelargonium nevet Johannes Burman vezette be 1738-ban, a görög πελαργός, pelargós= gólya szóból, mivel a növény virága hasonlít a gólya csőrére.
Azon kívül, hogy a szépségükért ültetik őket, egyes fajok (mint például a Pelargonium graveolens) fontosak a parfümipar számára is. Az illatos fajok párlatait sokszor használják drága rózsaolajak kiegészítésére és hamisítására.
Képgaléria[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pelargonium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

