Music from Big Pink

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
The Band
Music from Big Pink
nagylemez
Megjelent 1968. július 1.
Felvételek A&R Studios, New York
Capitol Studios, Gold Star Studios, Los Angeles
1968 eleje
Stílus Rock
Hossz 42:22
Kiadó Capitol Records
Producer John Simon
Kritikák
The Band-kronológia
Music from Big Pink
(1968)
The Band
(1969)

1968. július 1-jén jelent meg a The Band Music from Big Pink című bemutatkozó albuma. Ezen hallható egyik legismertebb daluk, a The Weight.

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyers hangzása, szokatlan hangszerelése, a rock és a folk különleges elegyítése miatt a Music from Big Pinket a The Band egyik legjobb albumának tartják (az 1969-es The Banddel együtt).

Az album megjelenése előtt a Band (The Hawks néven) Bob Dylan kísérőzenekara volt Dylan 1966-os turnéján. 1967-ben a New York állambeli Woodstock közelében lévő Saugertiesben közös házban éltek Dylannel, mely rózsaszínűre volt festve; innen ered az album címe. Ennek a háznak pincéjében készültek a jogi problémák miatt (Bob Dylan a CBS-szel állt szerződésben, a Band pedig a Capitollel) csak 1975-ben megjelent, de kalózlemezeken és -szalagokon már korábban elterjedt The Basement Tapes dalai is.

A Music From Big Pink kereskedelmi szempontból közepes sikert aratott, ám kritikai visszhangja rendkívül kedvező volt. A figyelmet leginkább az irányította rá, hogy három dalban maga Bob Dylan is közreműködött, mint dalszerző.

Az album leghíresebb száma, a The Weight a Billboard's Hot 100 kislemezlistáján a 63. helyet érte el. Maga az album a Billboard listáján 1968-ban a 30. lett. A The Weight – nem túl fényes helyezése ellenére – nagy népszerűségre tett szert, ami nem utolsósorban a Szelíd motorosok című filmnek köszönhető. Ismét csak jogi problémák miatt ez dal végül is nem a The Band előadásában került fel a film zenéjét tartalmazó albumra.

A Music from Big Pink 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazásán a 34. helyet érte el. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Az album nyugodt, visszafogott hangzása több zenész figyelmét is felkeltette. Eric Clapton az album „ősrock” stílusának tulajdonítja azt, hogy a Cream feloszlatása mellett döntött. Az album a Blind Faith, a Delaney, Bonnie & Friends és Clapton első albumának stílusára is nagy hatást gyakorolt.

Az album dalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Cím Szerző(k) Hossz
1. Tears of Rage   Bob Dylan, Richard Manuel 5:23
2. To Kingdom Come   Robbie Robertson 3:22
3. In a Station   Richard Manuel 3:34
4. Caledonia Mission   Robbie Robertson 2:59
5. The Weight   Robbie Robertson 4:38
6. We Can Talk   Richard Manuel 3:06
7. Long Black Veil   Marijohn Wilkin, Danny Dill 3:06
8. Chest Fever   Robbie Robertson 5:18
9. Lonesome Suzie   Richard Manuel 4:04
10. This Wheel's on Fire   Rick Danko, Bob Dylan 3:14
11. I Shall Be Released   Bob Dylan 3:19

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rick Danko – ének, basszusgitár, hegedű
  • Levon Helm – ének, dob, ütőhangszerek, akusztikus gitár
  • Garth Hudson – orgona, zongora, clavinet, szoprán- és tenorszaxofon
  • Richard Manuel – ének, zongora, orgona, dob
  • Robbie Robertson – ének, gitár, billentyűs hangszerek
  • John Simon – bariton, tenorszaxofon, zongora

Produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Don Hahn – hangmérnök
  • Tony May – hangmérnök
  • Shelly Yakus – hangmérnök
  • Bob Dylan – a borítón lévő festmény
  • Elliott Landy – fényképek
  • John Simon – producer
Minden idők 500 legjobb albumaRolling Stone magazin
Előző album:
Ramones
Ramones
33.
The Band
Music from Big Pink
34.
Következő album:
David Bowie
The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars
35.