Munkaszolgálat
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Munkaszolgálat katonaság keretében alkalmazott nem katonai jellegű szolgálat (pl. törökbúzakapálás, sáncásás). Sokszor büntetés, alkalmatlanság, politikai megbízhatatlanság alapján választották ki erre az embereket. Háború idején munkaszolgálatosok voltak a hadifoglyok, illetve elhurcoltak is.
Időközben a szó jelentésbővülésen ment át. Manapság főként munkahelyi megjelölést jelent. Gyakran mondják az őrző-védő szolgálatokra, éjszakai munkákra, felvigyázó munkahelyekre.[forrás?]
Tartalomjegyzék |
Munkaszolgálat Magyarországon [szerkesztés]
A II. világháborúban [szerkesztés]
A második világháború idején több tengelyhatalmi országban, így Magyarországon is kevéssé alkalmaztak zsidókat fegyveres szolgálatban.[forrás?]
Munkaszolgálatot kellett ellátniuk, ehhez külön munkásalakulatokba szervezték őket, karjukon előbb nemzetiszínű, majd sárga karszalagot viseltek, a keresztény vallású, de mégis zsidónak számító munkaszolgálatosok fehéret. A Honvédség számára szükséges munkákat (utak javítása, rakodás, erődítések készítése, a fronton akadálytelepítések, aknák felszedése) végezték. Ha az őket felügyelő tisztek, katonák (a keret) antiszemiták voltak, azt többnyire ellenőrzés nélkül, gyakran brutális bánásmóddal éreztethették a MUSZ-osokkal.[1]
Zsidókon kívül munkaszolgálatosnak vittek másokat is, például a katonai szolgálatra alkalmatlanokat, nemzetiségieket, kommunistákat. [2]
A kommunizmus idején [szerkesztés]
A Rákosi-korszak idején is volt munkaszolgálat. Egy 1950-es MDP KB-határozat alapján, az akkori Honvédelmi Minisztérium saját hatáskörében, belső utasítással rendelte el. A kiválasztás politikai diszkrimináció alapján történt. Eszerint a megbízhatatlanok (kulákok, egyházi iskolák volt diákjai, a volt középosztály fiai, az osztályidegenek és gyerekeik), illetve akik belefértek az ellenségképbe, nem vehettek fegyvert a kezükbe, mert azt a proletárdiktatúra ellen fordítanák.[3]
E határozat maradványa volt, hogy az „F”-eseket minimum pontszámmal is felvették, az orvos gyerekeket pl. maximummal sem.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hosszú Gyula: Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról (Pedellus Kiadó, Debrecen, 2002.) c. tankönyve alapján
- ↑ http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=3_2_1&type=content
- ↑ Dr. Hasznos Miklós felszólalása az Országyűlésben - 1992. január 27.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
