Senjang
| Senjang (沈阳) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Tartomány | Liaoning |
| Kerületei | 13 |
| Polgármester | (Li Jing-csie) (李英杰) |
| A KKP helyi képviselője | (Ceng Vej) (曾维) |
| Irányítószám | 110000 |
| Körzethívószám | 024 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 106 171 fő (2010) +/- |
| Népsűrűség | 1658 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3464 km² |
| Időzóna | UTC+8 |
| Elhelyezkedése | |
 Senjang
Pozíció Kína térképén
|
|
| é. sz. 41° 47′ 44″, k. h. 123° 26′ 53″ | |
| Senjang weboldala | |
Senjang (沈阳, pinjin: Shĕnyáng, mandzsu nyelven: Mukden) Liaoning tartomány fővárosa Kína északkeleti részén, egyben Mandzsúria legnépesebb és Kína negyedik legnépesebb városa. Nevét a tőle délről lévő Hun-folyóról kapta, amelyet régen (Sen)nek neveztek, jelentése a „ (Sen)-folyó északi partja”. Fontos nehézipari és kereskedelmi központ, szárazföldi és légi közlekedési csomópont, területén 5 vasútvonal halad át, és Mandzsúria más részeivel autópályák is összekötik. Központjában a Főpályaudvar található, amelyet még az oroszok építettek a 20. század elején, és korának legnagyobb ázsiai pályaudvara volt. A város déli részén található az északkeleti régió legnagyobb repülőtere, a (Senjang Taohszien) Nemzetközi Repülőtér, számos belföldi, illetve nemzetközi járattal – többek között Frankfurtba, Szöulba, Tokióba és Szingapúrba. Közigazgatási területe 13 000 km², amelyen 10 városi kerület és 4 járás található.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Már kétezer évvel ezelőtt is éltek emberek a területen. A várost magát Nurhacsi mandzsu vezető alapította 1625-ben (Sencsing) néven, amelynek jelentése „főváros a (Sen) partján”, és fővárosként használta azt. Kína leigázása után Peking lett az új főváros, és ez a (Fengtien) nevet kapta, amelyet egészen 1928-ig megtartott, amikor (Senjang)ra változtatták azt. Itt zajlott 1905-ben az orosz–japán háború döntő mukdeni csatája és itt történt meg 1931-ben a mukdeni incidens, amely Mandzsukuo megalakulásához vezetett. A bábállam fennállása idején neve ismét (Fengtien)re változott.
Látnivalók [szerkesztés]
Mukdeni császári palota [szerkesztés]
A palota a pekingi Tiltott Város mintájára épült, bár mandzsu és tibeti stílusjegyek is felfedezhetők benne. Első épületeit Nurhacsi, a (Csing)-dinasztia alapítója építtette 1625-ben. 1631-ben fia, Hong Taidzsi kibővítette az épületegyüttest. Miután 1644-ben a (Csing)-dinasztia Pekingbe helyezte székét, a (senjang)i palota elvesztette korábbi jelentőségét és regionális szintre süllyedt. 1955-től múzeumként működik, 2004 óta a Világörökség része.
Fuling síremlék [szerkesztés]
A (Tungling) kerületben található Fuling síremlék Nurhacsinak és feleségének a sírja. Ez a kiterjedt épületegyüttes a Csing-dinasztia korában különböző ceremóniák színhelyéül szolgált. 2004 óta a Világörökség része.
Senjangi botanikuskert [szerkesztés]
A (Tungling) kerületben, kb. 200 hektáron terül el. 1700 növényfaj található a kertben, főleg az északkeleti mandzsúriai régióból. A többek között Mandzsúriában honos koreai cirbolyafenyő is megtalálható benne. Tavasszal tulipánok, nyáron bazsarózsák, liliomok, rózsák és dáliák, ősszel krizantémok sokaságában gyönyörködhetünk a kertben. 2006-ban itt rendezték meg a nemzetközi kertészeti kiállítást.
Földünk legősibb meteoritja [szerkesztés]
(Senjang) (Tungling) kerületében található a földön található legősibb (feltehetőleg 4,5 milliárd éves) meteorit. Ez a 160 m hosszú, 54 m széles, kétmillió tonnás meteorit becslések szerint 1,9 milliárd éve csapódott bolygónkba.
Különös lejtő [szerkesztés]
1990-es felfedezése óta turisták sokaságát vonzza a (Senjang)tól 30 km-re északkeletre fekvő különös lejtő. Ennek a 80 méter hosszú és 15 méter széles lejtőnek a különlegessége, hogy látszólag a gravitáció törvényével ellentétesen viselkedik. A lejtőn könnyedén, erőkifejtés nélkül fel lehet gurulni kerékpárral vagy gépkocsival, lefelé viszont keményen kell tekerni, illetve gázt kell adni. A kutatók nagy része mágneses mező befolyását sejti a jelenség mögött, amely megfelelő bizonyítékok hiányában máig rejtély maradt.
Források [szerkesztés]
- Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel; Panoráma Kiadó, 2002, ISBN 963-243-799-3; 281–288. old.
- (angol) Senjang útikalauz
