Moïse Kisling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moïse Kisling
Született1891. január 22.[1][2][3][4][5]
Krakkó
Elhunyt1953. április 29. (62 évesen)[1][2][3][4][6]
Sanary-sur-Mer
Állampolgársága
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeLa Guicharde Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Moïse Kisling témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Moïse Kisling (Krakkó, 1891. január 22. – Sanary-sur-Mer, Provence-Alpes-Côte d’Azur, 1953. április 29.) lengyel származású francia festő. Az École de Paris tagja.

Élete, munkássága[szerkesztés]

A krakkói képzőművészeti főiskolán tanult, mestere Józef Pankiewicz európai látókörű posztimpresszionista festő volt, az ő ösztönzésére utazott Kisling Párizsba 1910-ben. Letelepedett a Montmartre-on, majd a Montparnasse-on, összebarátkozott az ott élő és alkotó kortárs fiatal festőkkel. Látogatotta Le Bateau-Lavoir-t. Kisling főleg az ekkor még fauvista André Derain köréhez tartozott és igen jó barátságba került Amedeo Modiglianival. Sorban próbálta ki a modern festészeti irányzatokat, a fauvizmust, az expresszionizmust, a kubizmust, a konstruktivizmust, később a szürrealizmust, de egyik mellett sem kötelezte el magát.

Az első világháború kezdetekor, 1914-ben jelentkezett a francia idegen légióba, 1915-ben súlyosan megsebesült, e miatt leszerelték és megkapta a francia állampolgárságot. Folytathatta festői pályáját, ekkor festette meg Modigliani az arcképét, amelyet ma a párizsi Musée d'Art Moderneas őriz.

Modigliani egy ideig hatással volt rá, Kisling portréfestményein is jelentek meg melankolikus arcok, de ez nem tartott sokáig, folytatta a lengyel hagyományokat, a színes formák dinamizmusát, a sima arcú és álmodozó tekintetű aktok, portrék festését. Későbbi nagyvilági hölgyekről festett képein a felfokozott élénkség, a ragyogó színek szinte elnyomták az érzelmi és érzéki túláradást.

Számos népviseletet (holland, lengyel, román, breton) megjelenített képein, csendéletein feltűnően dekoratívak a virágkompozíciók, amelyek 17. századi holland festészetre emlékeztetnek. Mind Európában, mind Amerikában számos helyen szerepelt kiállításokon képeivel, Hitler hatalomra jutásáig (1933) kiállított Németországban és Lengyelországban is. Tagja lett a lengyel festők és szobrászok szakszervezetének, amelyet 1922-ben alapítottak Párizsban. Kisling gyakran tartózkodott Provence-ban, ahol a táj nagy kihívást jelentett számára, számos tájképet festett.

1940-ben jelentkezett a francia hadsereg soraiba, de zsidó származása miatt üldözte a Gestapo, menekülnie kellett, Spanyolországon és Portugálián keresztül kiment az USA-ba. A második világháború alatt New York-ban élt, ahol a Whitney of Museum Art-ban állították ki műveit. A háború végén, 1945-ben visszatért Franciaországba és Provence-ban festett haláláig.

Legtöbb művét a Musée du Petit Palais őrzi Párizsban.

Művészete[szerkesztés]

Portrékat, aktokat, tájképeket és csendéleteket festett. Mesterien össze tudta egyeztetni saját népi hagyományait az európai festészet hagyományaival és a modern stílusokkal. Ez a Párizsi iskola fő jellegzetessége: a külföldi festők beletanultak a párizsi festészetbe, de a sajátjukat sem nem hagyták el. Kisling képeinek tanulmányozása igen tanulságos ebben a vonatkozásban is.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Le Bateau Lavoir (Párizsi és Párizsban élő modern művészek találkozó helye az első világháborúig)
  • Saint-Tropez (1918)
  • Provence-i tájkép[7] (1919)
  • Sanary tájkép[8] (1920)
  • Ruda Kiki de Montparnasse (1929)
  • Fekvő akt[9] (1933)
  • Fiatal fiú portréja (1937)
  • Nő kendővel (Musée National d’Art Moderne, Párizs)
  • Meztelen nők (1949)
  • A fehér szegfű (csendélet)[10]
  • Provence kapuja (=Port de Province)[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ a b Moïse Kisling (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Landscape in Provence
  8. ↑ Moïse KISLING "Paysage à Sanary". [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  9. ↑ Moïse KISLING "Nu d'Arletty". [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  10. ↑ Moïse KISLING "Les OEillets blancs". [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  11. ↑ Port de Province by Moise Kisling. [2010. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Kisling, Moïse lásd 565. p.
  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina Kiadó, 1974. Kisling, Moïse 183-184. p. ISBN 963-13-9001-2
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Raymond Cogniat: Az École de Paris. In: A művészet története : a századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 189-212. p. ISBN 963-13-2393-5

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moïse_Kisling&oldid=24817280”