Mozart: Versenymű hárfára, fuvolára és zenekarra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Versenymű hárfára, fuvolára és zenekarra
versenymű
MozartVeronadallaRosa.jpg
Mozart 1770-ben

Szerző Wolfgang Amadeus Mozart
Opus-szám KV.299
Keletkezés 1778. Áprilisa

Hangnem C-dúr
Hangszerelés oboa, kürt, vonóskar,
Időtartam kb. 25 perc
Tételek

1. tétel - Allegro
2. tétel -Andantino

3. tétel -Rondeau. Allegro

Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra című műve a Köchel-jegyzékben 299 szám alatt, a korábbi kiadásban a KE 297c szám alatt szerepel.

Keletkezése-története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mű 1778. áprilisában keletkezett. Mozart ekkor Párizsban járt. Pártfogója, Grimm báró közbenjárása nyomán Guines herceg házában fogadta a fiatal muzsikust. Mozart levelében elragadtatással ír arról, hogy milyen hasonlíthatatlanul szépen fuvolázott a herceg, leánya pedig milyen nagyszerűen hárfázott. A látogatás azzal végződött, hogy a herceg versenyművet rendelt Mozartnál a maga és leánya számára.

Szerkezete, jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tételei:

  1. Allegro
  2. Andantino
  3. Rondeau. Allegro

A mű könnyed, elegáns társasági muzsika. A formát már az első tételben lazára engedi a zeneszerző, nem zárkózik el új gondolatok csábítása elől, és szívesen ad teret egy-egy virtuóz koncertáló szólamnak. Különösen az átvezető részen hagyja képzeletét eluralkodni: a szonátaforma ilyen módon való szerkesztését Mozart még annak idején Johann Schobert (1720-1767), a franciává lett német zeneszerző zongoramuzsikájából sajátította el. A két szólóhangszer közül a hárfa az, amely tematikus anyagában a formaképző elemekhez kötődik, a fuvola viszont merészebben hoz újat.

Versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra- 1. Allegro
Az Illinois Egyetem Kamarazenekara vez:Ian Hobson, Alexander Murray, fuvola és Ann Yeung, hárfa
Versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra- 2. Andantino
Az Illinois Egyetem Kamarazenekara vez:Ian Hobson, Alexander Murray, fuvola és Ann Yeung, hárfa

Igen érdekes a zárótétel megoldása, ennek során megismerjük azt az - olasz eredetű, franciás gavotte-ritmusban feldolgozott- témát, amelyet évek múlva a Kis éji zene románcában fogalmazott meg végleges alakjában a zeneszerző.

Versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra- 3. Rondeau Allegro
Az Illinois Egyetem Kamarazenekara vez:Ian Hobson, Alexander Murray, fuvola és Ann Yeung, hárfa


Ismertség, előadási gyakoriság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab. 2006-ban, a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió MR3-Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában is hallható volt, a fuvolaszólamot Irena Grafenauer, a hárfaszólamot Maria Graf játszotta, a St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekart Neville Marriner vezényelte.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]