Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán tér

Névváltozatok

Időszak Név 1929-ig névtelen 1929–1951 Széll Kálmán tér 1951–2011 Moszkva tér 2011-től Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régi divatos becenevén Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én ismét visszakapta korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében.^f 

Korábbi nevei

A Széll Kálmán tér az 1940-es évek vége felé, még a gombával, amit 1971-ben lebontottak.

A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Fekvése

A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van a 2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os, a 18-as és az 59A villamosok végállomása. 2007-ig az 56-os és 1972-is a 44-es is itt végállomásozott. A téren jelenleg áthalad az 59-es és a 61-es villamos. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.

Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)

Napjainkban

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amit a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. Városképi szempontból az egyetlen meghatározó létesítmény a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó épülete, amely 1923 és 1925 között épült, és Sándy Gyula tervezte. Az épületet 2008-ban adta el a Posta. A tér a budapestiek, hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.

A tér állapota napjainkban igen leromlott, átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években. A jelenlegi átépítési terv a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, távlatilag a metrólejárat legyező formájú épületének elbontásával. A tér átépítésének első ütemét 2013-14-ben tervezik végrehajtani.^f 

Közösségi közlekedés

A BKV Zrt. járatai.
A Széll Kálmán téren megáll a 2-es metró.
Több villamos végállomása található a téren: 4, 6, 18, 59A.
További villamosok, amelyek áthaladnak: 59, 61.
Jelentős számú autóbuszjárat végállomása a Széll Kálmán téren van: 16, 16A, 21, 21A, 22, 22E, 91, 102, 128, 129, 139, 149, 155, 156, 222.
További buszok, amelyek áthaladnak: 5, 39, 116.

2012. január 23.-ától egyes autóbuszvonalak végállomási rendje megváltozott. [1]

Képgaléria

• 

  A Posta Vezérigazgatóság épülete

• 
• 

  A posta légifotója

• 

  Villamosmegálló (2006)

Története

A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték, mely a 19. század második felében is működött. A környéken működő téglavető üzem számára bányásztak agyagot. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, melyet telente korcsolyapályának kezdtek használni. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamosan bevágásban haladó jobb parti körvasút. A területet 1929-ben elnevezték Széll Kálmán térnek, 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták meg. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, mely a tér arculatát meghatározza.

Kalef

Kalef, ritkábban Széllkalef a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között.^f  A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája.

A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.^f  Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. A 1990-es években teljesen kikopott ez a kifejezés.

A jövő

A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden van, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen fenn kell tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják.

Felújításának pályázatát a Főmterv Zrt. nyerte el, s a megvalósítás 2012-re várható.^f 

Források

• ↑ Artportal.hu Baglyas: Baglyas Erika: Este Kalef? – Illés Barna, A Moszkva. Artportal.hu, 2010. Online hozzáférés
• ↑ Bplex: Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 147–148. o. ISBN 963-05-6411-4
• ↑ Budaipolgar.hu Rostás 2007: Rostás Péter (2007. szeptember 28.). A Moszkva tér egy korcsolyapálya. Budai Polgár. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 18.  
• ↑ C3.hu Helytörténeti: Moszkva tér. Helytörténeti kiadvány. Szerkesztők: Farkas Zsolt, Nagy Endre
• ↑ Ekultura.hu Markó: Markó György: A Kalef
• ↑ Film.hu Kisfaludy 2008: Dercsényi Dávid: Kisfaludy András: A Kalef. Film.hu, 2008. Online hozzáférés
• ↑ Fovarosi.blog.hu 211-05-28: A Széll Kálmán tér (Fővárosi blog, 2011. május 28.)
• ↑ Hampage.hu Moszkva tér: Hampage: A Moszkva tér
• ↑ Hg.hu Vasbeton: A vasbeton legyező
• ↑ Index.hu 2011-09-04: Mi változik a Széll Kálmán téren? (index.hu)
• ↑ Nol.hu Mától: Népszabadság Online: Mától eltakarították a Moszkva teret, a lakók mehetnek a hivatalba
• ↑ Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27: „Huszonhat budapesti közterület átnevezéséről döntött a közgyűlés”, onkormanyzat.mti.hu, 2011. április 27. (Hozzáférés ideje: 2011. április 28.) 
• ↑ Origo.hu 2011-06-07: Hárommilliárdból szabadul meg a 60-as évek hangulatától a volt Moszkva tér (Origó, 2011. június 7.)
• ↑ Sprinter Utcanévlexikon: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

• A posta légifotója