Most (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Most
Most, Starý Most EX.JPG
Most címere
Most címere
Most zászlaja
Most zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Ústí nad Labem-i
Járás Mosti
Rang város
Irányítószám 434 01
Népesség
Teljes népesség 67 332 fő (2014. jan 1.)[1]
68 263 fő (2001)[1]
70 670 fő (1991)[1]
61 543 fő (1980)[1]
61 158 fő (1970)[1]
56 857 fő (1961)[1]
46 328 fő (1950)[1]
56 751 fő (1930)[1]
51 727 fő (1921)[1]
48 621 fő (1910)[1]
40 701 fő (1900)[1]
27 292 fő (1890)[1]
18 649 fő (1880)[1]
11 262 fő (1869)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 233 m
Terület 86,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Most (Csehország)
Most
Most
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″Koordináták: é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″
A Most weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Most témájú médiaállományokat.

Most cseh város Csehország Ústí nad Labem-i kerület Mosti járásában. Lakosainak száma 67 189. (2009. június).

A város nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "most" szó jelentése "híd". A város arról a hídrendszerről kapta a nevét, amelyet a területen lévő mocsárra építettek, hogy megkönnyítsék az áthaladást. A település német neve Brüx, mely a "Brücke", azaz "híd" szóból ered. Más forrás szerint a névadó híd egy mindössze két lépés széles fából készült híd volt, mely az ószláv favár kapujához vezetett[2].

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város mellett található várat már 1040-ben említi a Chronica Boemorum. A vár alatti mocsaras vidéken vezetett keresztül a Prága és Freiburg közötti kereskedelmi útvonal. Később a Hrabišic család épített itt erődítményt a karavánok védelmére. A város folyamatosan fejlődött ez idő alatt. A 13. században új kővárat építettek, ami a térség központja lett (korábban Bílina városa birtokolta ezt a címet).

A Harmincéves háborúban svéd katonák foglalták el a várost. A háború után Most sokat veszített gazdasági és politikai befolyásából.

Az utóbbi századokban a városban többször is tűzvész pusztított, emiatt a városban műemlékek szinte nem is maradtak fenn.

1857-ben a városnak mindössze ötezer lakosa volt. Az iparosítás hatására azonban 1890-re már több, mint 21 ezren laktak a városban, az első világháború kitörése előtt a népesség már a 26 ezret is meghaladta. Az új évszázaddal beköszönt technológiai újítások Mostot is elérték, 1902-ben a város elektromos közvilágítást kapott[3].

1908-ban új laktanyát építettek a város mellett, 1911-ben új színház, 1913-ban pedig német gimnázium épült.

A 20. század első fele végleg megpecsételte a város sorsát. A település alatt szenet találtak, emiatt az egész várost lerombolták. A lakók kárpótlására új várost építettek a korábbitól néhány kilométerre, és mindenkit átköltöztettek. A korábbi épületek közül egyedül a templomot mentették meg, speciális eszközökkel síneken vontatták arrébb 841 méterrel.

"A jelenleg tervezett tizenharmadik pusztítás végleges [Az első 12 pusztítást tűzvész okozta], ezután az Óváros már nem fog felépülni. Most városa talajában ugyanis, 17 méterrel a földfelszín alatt, százmillió tonna barnaszén "pihen". Hogy kibányászhassák, évek óta bontják a 16000 lakosú óvárost, viszont nem messze tőle egy 85000 lakosra méretezett Újvárost építenek föl. Az óváros belsejének utolsó "szereplése" 1975-ben volt, egy felszabadulási filmet forgattak még benne." - Csehszlovákia Útikönyvek 1976.

A város költözése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Most alatt talált szén miatt a felszínt teljesen szabaddá kellett tenni. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A bontási munkálatok során olyan épületeket is leromboltak, melyeknek történelmi jelentőségük volt. Ilyen épület volt egy 15. századi sörfőzde, vagy az Alexander Graf által tervezett színház. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg.

A többi régi templom, kolostor, középület műemlékeit is megmentették, ezeket a városi múzeumban állították ki.

A templom megmentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megmentett templom (2010)

A város összes épületét lerombolták, de a Szűz Mária Mennybemenetele Templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A cseh késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi Óváros főterén állt. 1517-32 között építették, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.

Több terv közül végül a templom "elszállítását" választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.

A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. 1975 őszén, szeptember 30 és október 27 között, 28 nap alatt vontatták a templomot az új helyére. A vontatás sebessége mindössze 1-3 centiméter volt óránként. Miután a helyére került az épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hněvín vára

A településen több szórakozóhely és látványosság áll a lakosság és a turisták rendelkezésére:

  • Autóverseny-pálya
  • Lóverseny-pálya
  • Élményfürdő
  • Planetárium
  • Kilátótorony (mely a 411 méter magas Várhegyen áll)
  • Szűz Mária Mennybemenetele Templom

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település kiterjedt villamos és buszhálózattal rendelkezik. A villamos a szomszédos Litvínov településre is közlekedik, összesen 5 járatot tart fenn a helyi közlekedési vállalat. Emellett 29 autóbuszvonal (17 Most területén, 12 Litvínov területén) is az utazók rendelkezésére áll.[4].

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • PhDr. Libuše Pokorná - Kniha o Mostecku. Dialog 2000.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Most című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Church_of_the_Assumption_of_the_Virgin_Mary_(Most) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n 2014. szeptember 12., http://vdb.czso.cz/obsldb/tabulka.jsp?kob=567027
  2. Csehszlovákia - Útikönyvek. Panoráma Kiadó. 1976.
  3. Kniha o Mostecku. Dialog 2000.
  4. www.dpmost.cz