Morzekód
A morzekód (angolul: Morse code) olyan kommunikációs kód, mely latin betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé kétállapotú kommunikációs csatornán (a kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy ki-, vagy bekapcsolt állapotban van; ilyen eszköz például a távíró vagy egy lámpa).
Samuel Finley Breese Morse találta fel a telegráffal együtt, 1835-ben (még a rádió feltalálása előtt). A kód a rádióamatőr szolgálatokban manapság is használatos.
Morse a pontokból és vonásokból álló, betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportjait nem véletlenszerűen határozta meg. Egyik rokona nyomdász volt, aki a kész betűket rekeszekből álló tárolókban tartotta. Morse megfigyelte, hogy bizonyos betűkre és jelekre többször volt szükség, másokat pedig ritkábban használtak fel. Az angol ábécé leggyakrabban használt betűjének, az "E"-nek egy pont lett a jele, míg a második leggyakoribb betűnek, a "T"-nek egy vonás. Az "O" betű három vonás, míg a következő rövid betű, az "A" egy pontból és egy vonásból áll össze. Az "N" betű ennek épp fordítottja lett, egy vonás és egy pont, és így tovább, az angol szavakban előforduló gyakoriságnak megfelelően egyre hosszabb kódot kaptak a ritkább betűk.
Tartalomjegyzék |
Morzejelek [szerkesztés]
A morzejelek más neve a távírózásban használt ICC-kódok.
Ábécé [szerkesztés]
| Betű |  Katonai/ICAO megnevezés (NATO) |
Morzejel |  Magyar mnemonik |
 Cserkész mnemonik [1] |
 A morzekód hangja |
|---|---|---|---|---|---|
| A | Alpha | . – | akác, anyám | apám | Az A morzekódja |
| Á | . – – . – | akácméznyalás | akácméznyalás | ||
| Ä | . – . – | ||||
| B | Bravo | – . . . | békababa, békapete | békapete | A B morzekódja |
| C | Charlie | – . – . | céklarépa, Árpi bácsi | céklarépa | A C morzekódja |
| D | Delta | – . . | Dárius, Dánia | dédanya | A D morzekódja |
| E | Echo | . | eb | egy | Az E morzekódja |
| É | . . – . . | Elemér, gyere, evező nyele | |||
| F | Foxtrot | . . – . | fakutyákon, Feri bácsi | feleségem | Az F morzekódja |
| G | Golf | – – . | Gál bácsi, gázlámpa, gránátos, gólyáskert [1] | gázlámpa | A G morzekódja |
| H | Hotel | . . . . | hepehupa | haramia | A H morzekódja |
| I | India | . . | Imi, ige | ima | Az I morzekódja |
| J | Juliett | . – – – | japán császár | japán császár | A J morzekódja |
| K | Kilo | – . – | Klárikám, kék a rúd | kőtörő | A K morzekódja |
| L | Lima | . – . . | Libásmisi, Leányfalu | legényember | Az L morzekódja |
| M | Mike | – – | Mátyás | mártás | Az M morzekódja |
| N | November | – . | néni, Nelli | néni | Az N morzekódja |
| O | Oscar | – – – | órán át, órát néz | ócsárlás | Az O morzekódja |
| Ö | – – – . | őrállások | |||
| P | Papa | . – – . | pipás bácsi | pipás pópa | A P morzekódja |
| Q | Quebec | – – . – | kvá-kvá-ko-á, kurvák után, Kálmán vigyázz | kvártélyozás | A Q morzekódja |
| R | Romeo | . – . | riszálni, rigócska | rigófütty | Az R morzekódja |
| S | Sierra | . . . | Samuka, Salamon | sebesen | Az S morzekódja |
| T | Tango | – | tűz | tűz | A T morzekódja |
| U | Uniform | . . – | ugatás | utitárs | Az U morzekódja |
| Ü | . .– – | üvegtálból, üvegállvány [1] | ürülábszár | ||
| V | Victor | . . . – | verekedés | verekedés | A V morzekódja |
| W | Whiskey | . – – | vivőér, wattmérő [1] | varrótű | A W morzekódja |
| X | X–ray | – . . – | Xénia szép | Xénia szép | Az X morzekódja |
| Y | Yankee | – . – – | nyári vásár, yógalégzés [2] | yógalégzés | Az Y morzekódja |
| Z | Zulu | – – . . | zászlós Misi, zászlóanya, zászlórudak | zászlójelek | A Z morzekódja |
Megjegyzések [szerkesztés]
- 1. A szó ritmikája nem egyezik a megfelelő morzekódéval. Ezeknél a mnemonikoknál csak a magánhangzók (azaz nem a szótagok) hosszúsága határozza meg a kódjelek hosszát.
- 2. A jóga szó itt hibás helyesírással olvasható, de a betűvel való összekapcsolhatóság érdekében egy mnemoniknál, amely önálló képződmény, ez megengedhető.
- 3. Nem morzekód -vagy ahhoz tartozó jelzés-, hanem a rádiózásban használt "szó" -kiejtés- arra a számra. Ilyen az ábécében is olvasható katonai/ICAO is.
Időzítés [szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
(Ez a szakasz az angol Wikipédiából lett fordítva. Ld. jegyzet)
| Jel | Időtartam |
|---|---|
| Rövid (ti) | 1 egység (1) |
| Hosszú (tá) | 3 egység (111) |
| Betűn belüli szünet a jelek közt | 1 egység (0) |
| Betűk közötti szünet | 3 egység (000) |
| Szavak közötti szünet | 7 egység (0000000) |
Példa [szerkesztés]
Van jel: "=", nincs jel: ".", ezekből 1 db pontosan 1 ti hosszát jelenti.
1 2 3 4 5 6 7 8
12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789
M------ O---------- R------ S---- E C---------- O---------- D------ E
===.===...===.===.===...=.===.=...=.=.=...=.......===.=.===.=...===.===.===...===.=.=...=
^ ^ ^ ^ ^
| tá ti | |
betűn belüli szün. betűk közti szün. szavak közti szün.
Szó, sebesség [szerkesztés]
Ha a szöveget nem nyílt nyelven, hanem kódolva adják, általában 5 karakterből (betűből és/vagy számból) álló csoportokat képeznek, ezeket a csoportokat tekintik szónak. Az adás sebességét a percenként leadott szavak számával jellemzik (WPM = Word Per Minute). Mivel az egyes szavak tényleges hossza a benne szereplő karakterektől függ, az adás sebességének meghatározásakor a "PARIS" szót tekintik hossz-etalonnak (ennek és a követő szószünetnek a billentyűzése a fentebb ismertetett módszer szerint 50 elemi egységnyi időt igényel).
Így 10 WPM sebesség percenként 10 szó, azaz 50 betű leadásának felel meg.
Hangminták [szerkesztés]
Egy angolnyelvű morzejel hangminta
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
Wikimorse.ogg Wikipedia 
Számjegyek [szerkesztés]
| Szám | Betűvel | Morzejel | NATO [3] |
|---|---|---|---|
| 0 | nulla | – – – – – | "ou" |
| 1 | egy | .– – – – | one |
| 2 | kettő | ..– – – | two |
| 3 | három | …– – | three |
| 4 | négy | ….– | four |
| 5 | öt | ….. | five |
| 6 | hat | –…. | six |
| 7 | hét | – –… | seven |
| 8 | nyolc | – – –.. | eight |
| 9 | kilenc | – – – –. | nine |
Írásjelek [szerkesztés]
| Jel | Betűvel | Morzejel |
|---|---|---|
| ! | felkiáltójel | – – . – – |
| " | idézőjel | .–..–. |
| $ | dollárjel | …–..– |
| ' | aposztróf | .– – – –. |
| ) | záró zárójel | –.– –.– |
| ( | (nyitó) zárójel | –.– –. |
| , | vessző | – –..– – |
| - | kötőjel, mínusz | –….– |
| + | plusz | .–.–. |
| . | pont | .–.–.– |
| / | per | –..–. |
| : | kettőspont | – – –… |
| ; | pontosvessző | –.–.–. |
| = | egyenlőségjel | –…– |
| ? | kérdőjel | ..– –.. |
| @ | kukac | .– –.–. |
| _ | aláhúzás | ..– –.– |
| * | szorzás | -..- |
Egyéb [szerkesztés]
| Rövidítés | Kód | Jelentése |
|---|---|---|
| AR | .– .–. | Szövegvég, adás vége |
| AS | .– ... | Kérlek, várj! |
| BTU | –... –.– | Back to you ~ Te jössz |
| C | –.–. | Helyeslés |
| CL | –.–. .–.. | Az állomás lebont (close) |
| CQ | –.–. – –.– | Általános hívás |
| EEEEEE | . . . . . . | Tévedés, törlés (6-8 pont egymás után) |
| I I | .. .. | Ismétlés |
| KA | –.– .– | Kezdetjelzés, „Figyelem, kezdem” |
| K | –.– | Gyere, adhatsz |
| KN | –.– –. | Jöhet az ellenállomás |
| N | –. | Tagadás |
| R | .–. | Megértettem (Nyugta ~ Roger) |
| SK | ... –.– | Összeköttetés vége |
| TU | ‑ ..‑ | Thank you ~ köszönöm |
Jegyzetek [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Morse code című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kisokos: A morzeábécé
- HamWiki
- The Telegraph Office (angol nyelven)
