Monoszlóy Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monoszlóy Dezső
A Körkép 90 antológiában megjelent fényképe Csigó László felvétele
A Körkép 90 antológiában megjelent fényképe
Csigó László felvétele
Élete
Született1923. december 28.
Budapest, magyar 1919-1946
Elhunyt2012. május 1. (88 évesen)
Bécs osztrák
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Írói álneveMárk Máté
Jellemző műfaj(ok)versek, elbeszélések
Első műveÉgből üzenek (versek, 1941)
KitüntetéseiMárai Sándor-díj (2004)
Irodalmi díjaiA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
Márai Sándor-díj (2004)

Monoszlóy M. Dezső (Budapest, 1923. december 28.Bécs, 2012. május 1.)[1] magyar költő, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

1946-ban diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán. 19471968 között Pozsonyban élt, ahol bányász, tengerész, kőműves, tanár, rádiószerkesztő, egy kiadóvállalat igazgatója, a Csehszlovák Írószövetség magyar titkára, az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. 1968-ban Újvidékre emigrált. 1970-ben Ausztriába költözött; Bécsben élt. 1986 óta professzor volt.

Művei[szerkesztés]

  • Matzke Dezső: Égből üzenek; Kultúra ny., Pécs, 1941
  • Gombostűk háborúja (versek, 1944)
  • Égetett sienna (regény, 1944)
  • Csak egyszer élünk (versek, 1959)
  • Két lányom van. Elbeszélő költemény; Szlovákiai Szépirodalmi–Móra, Bratislava–Bp., 1962
  • Virrasztó szerelem (versek, 1963)
  • Töltésszimmetria (versek, 1965)
  • A villamos alatt (elbeszélések, 1965)
  • Csók (versek, 1966)
  • Aranykor. Válogatott versek; Tatran–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1967
  • Tetovált angyalok (regény, 1967)
  • Mókus Gergő és az erdő (gyermekversek, 1967)
  • Sivatag (elbeszélések, 1968)
  • A milliomos halála (regény, 1969)
  • Aranymecset (versek, Aurora Kiadó, 1973)
  • Menekülés Szodomából (regénytrilógia, 1975)
    • Jákob lajtorjája
    • Noé bárkája
  • Utolsó vadászat; Püski–Corvin, New York, 1983
  • Die fünf Jahreszeiten der Liebe (elbeszélések, 1989, magyarul: A szerelem öt évszaka, 1991)
  • Caligula-Bár (versek, 1990)
  • Csillagóra. Válogatott elbeszélések; Életünk Könyvek–Magyar Írószövetség Nyugat-magyarországi Csoportja, Szombathely, 1992 (A nyugati magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Vadlúdtermő ritka fa (versek, 1993)
  • Mozaik. Válogatott versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1993
  • Menekülés Szodomából; 2. jav. kiad.; AB-art, Bratislava, 1994
  • A gödölye dicsérete. Kisregény; Életünk–Magyar Írószövetség Nyugat-magyarországi Csoportja, Szombathely, 1994 (Életünk könyvek)
  • Vasárnap illata (versek, 2000)
  • Magam vagyok Kelet s Nyugat (válogatott versek, 2001)
  • A halálom utáni napon (regény, 2001)
  • Päť ročných období lásky (A szerelem öt évszaka); szlovákra ford. Jitka Rožňová; Bratislava [Pozsony], AB-art, 2001
  • Gutaütöttek balladája (2002)
  • Balada šľaktrafených (Gutaütöttek balladája); ford. szlovákra Zorán Ardamica, AB-art, Bratislava [Pozsony], 2003
  • A halottak szigetén. Válogatott novellák; Nap, Dunaszerdahely, 2004 (Metszet)
  • A szerelem öt évszaka; AB-art, Pozsony, 2004 (Kenguru zsebkönyvek sorozat, 5.)
  • Összegyűjtött versei (2005)
  • Bóbita. Válogatott elbeszélések; Madách-Posonium, Pozsony, 2009 (Magyar Antaeus könyvek)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • Madách Imre-díj (1967)
  • A Kanadai Magyar Írók Szövetségének Irodalmi Pályázatának I. díja (1978)
  • Theodor Körner-díj (1979)
  • World Academy of Arts and Culture irodalmi díszdoktora (1984)
  • Életmű-díj (Bécs) 1986[2]
  • Professzori Kitüntetés (1986)
  • Az Osztrák Köztársaság Arany Érdemrendje (1989)
  • Kármán József életműdíj (társasági) (1991)[3]
  • Tudományok és Művészetek Elsőfokú Érdemkeresztje (Ausztria) (1993)[2]
  • Hviezdoslav-díj (1994)
  • Nemzetközi PEN-díj (1996)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)[2]
  • Arany János-díj (2001)
  • Márai Sándor-díj (2004)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Monoszlóy Dezső. [2018. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. a b c Dezső. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  3. a b Monoszlóy Dezső. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története
  • Kortárs magyar írók
  • Széphalom Könyvműhely
  • Arcképcsarnok. Szlovákiai magyar írók portréi. Összeáll. és szerk. Balázs F. Attila. [Pozsony], Ab-Art, 2004. 143 o., ill.
  • A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997. 384 o.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992. 826 [4] o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Szlovákiai magyar ki kicsoda. Főszerk. Balázs F. Attila. Pozsony, AB-ART Kiadó, 2001. 311 o.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000
  • Béládi Miklós–Pomogáts Béla-Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után (Bp., 1986)
  • Kortárs (Bp.); 1969/3. (Oltyán B.)
  • Kortárs (Bp.); 1972/3. (Haldimann É.)
  • Nemzetőr; 1973/4. (Hanák T.)
  • Új Európa; 1973/10. (Saáry É.)
  • Új Európa; 1976/314. (Deák E.)
  • Új Látóhatár; 1976/4-5. (Hanák T.)
  • Katolikus Szemle (Róma); 1976/4. (Szabó F.)
  • Katolikus Szemle (Róma); 1977/325. (Deák E.)
  • Bécsi Napló; 1983/6.
  • Bécsi Napló; 1984/6. (S. Csoma J.)
  • Bécsi Napló; 1985/3. (k. r.)
  • Bécsi Napló; 1985/3. (Ferdinandy Gy.)
  • Szivárvány; 1985/15. (Kabdebó T.)
  • Szivárvány; 1987/4. (S. Csoma J.)
  • Szivárvány; 1989/1. (Pomogáts B.)
  • Tiszatáj; 1989/3. (Dobos M.)
  • Élet és Irodalom; 1993/3. (Götz E.)