Mongo Santamaría

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mongo Santamaría
1969-ben
1969-ben
Életrajzi adatok
Születési névRamón Santamaría Rodríguez
Született1917. április 7.[1][2][3][4]
Havanna
Elhunyt2003. február 1. (85 évesen)[1][2][3][4]
Miami
Pályafutás
Műfajoklatin jazz
Híres dalAfro Blue
Watermelon Man
Hangszerkonga
DíjakBillboard Latin Music Hall of Fame (2001)
Tevékenység
  • ütőhangszeres
  • dzsesszzenész
  • énekes
  • előadóművész
Kiadók
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongo Santamaría témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mongo Santamaría (Havanna, Kuba, 1917. április 7.Miami, Florida, 2003. február 1.) az Egyesült Államokban népszerűvé vált afro-cuban[5] könnyűzenei stílus egyik első, jelentős muzsikusa volt. Ütőhangszeresként, zenekarvezetőként és komponistaként is fennmaradt a neve.

Pályakép[szerkesztés]

Az 1950-es évektől az Egyesült Államokban élt. Első lemeze 1958-ban jelent meg; összesen közel nyolcvan lemezen szerepel a neve.

Leghíresebb felvétele Herbie Hancock szerzeménye, a Watermelon Man, leghíresebb saját darabja pedig az Afro Blue, amit John Coltrane, Abbey Lincoln, majd Dizzy Gillespie tett híressé.

Híres zenésztársa volt Pérez Prado, Tito Puente, Cal Tjader, Armando Peraza, Chano Pozo, Francisco Aguabella, Julito Collazo, Carlos Vidal Bolado.

Díjak[szerkesztés]

Lemezeiből[szerkesztés]

  • Tambores y Cantos (1955)
  • Mongo (1959)
  • Mongo en La Habana (1960)
  • Sabroso (1960)
  • Mongo's Way (1971)
  • Up from the Roots (1972)
  • Amanecer (1977; Grammy-díjas)
  • Red Hot (1979)
  • Summertime (1981)
  • Mambo Mongo (1993)
  • Mongo Returns (1995)
  • Conga Blue (1995)
  • Come on Home (1997)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Dizzy Gillespie és Stan Kenton kezdte először használni az afro-cuban zene ritmusvilágát és szerkezetét.

Források[szerkesztés]