Molnár Gyula (zenész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Gyula
Életrajzi adatok
Született1944. január 30. (80 éves)
Szeged
Pályafutás
Hangszerklarinét
Tevékenységzenész, biológus, ornitológus, természetfotós, természetvédő
SablonWikidataSegítség

Molnár Gyula (Szeged, 1944. január 30. –) biológus, ornitológus, természetfotós, természetvédő, zenész.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit Szegeden végezte.
Már 10 éves korától érdekelte a zene és a madarak. Klarinétozni, zongorázni tanult. A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium biológia szakkörének, majd az önképzőkörének is elnöke volt. Zenekarokban játszott.
A zene mellett a madarak tanulmányozása lett a fő időtöltése, ezért is választotta az egyetemen a biológia szakot. Már 12 évesen lelkes természetfotós volt, 15 éves korában pedig már megjelent egy rövid cikke és egy fényképe a jégmadárról a Természet Világa c. folyóiratban.

Tevékenysége[szerkesztés]

A szegedi József Attila Tudomány egyetem biológia-kémia szakán diplomázott. Volt nevelőtanár, tanította is tárgyait. 1983-ban "Summa cum laude" minősítéssel szerezte meg doktori címét.

A Magyar Madártani Egyesület főállású szervező titkára volt, végül 1994 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékén adjunktus, jelenleg nyugdíjas c. egyetemi docens.

1964-ben – húszévesen – megalakította saját zenekarát, a későbbi Molnár Dixieland Band-et, amellyel azóta is sikert sikerre halmoz. Számos rádió- és televízió-felvételük volt/van, hat nagylemezük és öt CD-jük jelent meg, és több mint ötven alkalommal képviselték hazánkat vagy városukat külföldi dzsessz-fesztiválokon, amelyeken világhírű szólistákkal is felléptek. Zenekarának tagjaival számos fesztivál szervezője is (pl. Dóm Dixie Gála).
A természetfotózás területén sok képe jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban és könyvekben. 1989-ben többekkel megalakította a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), amelynek 1998-ig alelnöke is volt. Sok belföldi kiállítása volt, külföldre is meghívták képeit, pályázatokon több díjat nyert. A fényképezés terén Szeged Város Alkotói Díjasa.

Gyermekkora óta járja a Dél-Alföldet, s a madarakon keresztül – látva a fajok és egyedszámuk, valamint az élőhelyek fogyatkozását – lett vérbeli környezet- és természetvédővé. Kutatásai alatt tudományosan megalapozottan javasolta – és végigvitte – több dél-alföldi terület védetté nyilvánítását, melyek ma már a Kiskunsági, vagy a Körös-Maros Nemzeti Parkok védett illetve fokozottan védett részei. A Szegedi Egyetemen alakult Tiszakutató Munkaközösség tagja 1974 óta, ahol főleg ornitológiai állapotfelméréseket végzett.

Tagja illetve vezetőségi tagja több civil szervezetnek, mint a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesületnek (CSEMETE), a Természetbúvár Egyesületnek, a Magyar Természetvédők Szövetségének. Rendszeresen tart minden tanévben a megye általános és középiskoláiban természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokat.

Társadalmi-közéleti tevékenysége is jelentős: Szeged város önkormányzatában 1990-98 között bizottsági szakértő, azóta pedig képviselő is. A Szegedi Zeneiskoláért, a Szegedi Dixieland Művészetért alapítványok kuratóriumának tagja, a Magyar Jazz-zenészek és a Magyar Klarinétosok Szövetségének tagja.

Művei[szerkesztés]

  • Az én Alföldem; Kossuth, Bp., 2010
  • A civilizáció káros hatásai az élővilágra Magyarországon; szerk. Molnár Gyula, Andrési Pál; Typotex, Bp., 2019

Elismerései[szerkesztés]

  • Környezetünkért miniszteri (nagy) kitüntetés
  • EMERTON és Juhász Gyula Díjas előadóművész
  • zenekarával is Emerton díjas
  • Salgótarján város Pro Urbe díjasa
  • zenekarával a Szegedért Emlékérem és Szeged Város Aranyérmének kitüntetettje
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MNO.hu: Kitüntetések augusztus 20. alkalmából. [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 9.)

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap