Moldoványi István

Moldoványi István
Született	1871. április 9. Balassagyarmat
Elhunyt	1916. augusztus 2. (45 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	vegyészmérnök Police inspector
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldoványi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Retteghi Moldoványi István (Balassagyarmat, 1871. április 9. – Budapest, 1916. augusztus 2.) bölcseleti és jogi doktor, vegyészmérnök, királyi iparfelügyelő.

Élete

Moldoványi Sándor és Preyer Irma fia. Középiskoláit a budapesti piaristák főgimnáziumában, az egyetemet szintén Budapesten végezte és itt avatták doktorrá. 1892-ben az egyetem I. kémiai intézetében állami vegyésznövendék lett. 1894-ben a földművelési minisztérium megbizásából hosszabb külföldi úton az agrikultur-kémiát tanulmányozta. Az 1894. VIII. nemzetközi közegészségügyi kongresszuson mint a 19. szakosztály titkára működött. 1896-ban a kereskedelemügyi minisztériumban államszolgálatba lépett, majd királyi iparfelügyelő volt Budapesten. Neje Mensshengen Sarolta (1874-1936) volt, akivel 1901. június 22-én kötött házasságot Bécsben.

Írásai

Cikkei a Gyógyszerészi Közlönyben (1892. A fény kémiai hatásáról, A czukrok synthesise, A fajsúly meghatározás néhány módja); a Gyógyszerészi Hetilapban (1892. A gyógyszerek vizsgálhatásáról, 1893. A titkos szerekről); a Természett. Közlönyben (Pótfüzet 19. 1892. Az elektrolyzisről); a Közgazdasági Szemlében (1896. A socialisztikus irodalom Olaszországban); a Közigazgatási s jogi Lexikonnak is munkatársa volt.

Munkái

• Adatok a jód oldhatóságához. Bpest, 1892. (Doktori értekezés).
• A tincturákról. Tekintettel a magy. gyógyszerkönyvre. Bpest, 1893. (Különny. a Gyógyszerészi Közlönyből).
• Az extractumokról. Tekintettel a magyar gyógyszerkönyvre. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyszerészi Közlönyből).
• Az első magyar orvosi könyv. Bpest, 1894. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
• A közgazdasági válság-elméletek története. Bpest, 1897.
• Die Entstehung der Monarchie in Ungarn. Bpest, 1898.
• A munkások érdekképviselete. Bpest, 1898.
• Ipari törvénytár. Az iparra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megbizásából. Bpest, 1898. Két kötet.
• A magyar iparfelügyelői intézmény fejlődése. Bpest, 1899.
• Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről. Bpest, 1899.
• 1893. évi XXVIII. törvényczikk. Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről. Magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1899.
• A bécsi községi munkaközvetítő intézet. Bpest, 1899. (A 7., 9., 10. és 12. sz. munkák különnyomatok a Magyar Iparból).
• Az iparos és kereskedelmi segédszemélyzet jogviszonya a munkaadóhoz. Bpest, 1900. (Különny. a Jogi Lexikonból).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség → Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., Országos Monografia Társaság, [1911].
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János