Moór Emánuel
Moór Emánuel (Kecskemét, 1863. február 19. – Mont Pélerin sur Vevey, Svájc, 1931. október 20.) magyar zongoraművész, zeneszerző.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte el. 1885 és 1887 között több hangversenyt adott, többek közt Angliában és Németországban, egy ideig Lili Lehmannal.
Nevéhez fűződik a Duplex-Coupler Grand Pianoforte (nevezik még Pleyel-Moór-zongorának) zongora megtervezése, amely azért különleges, mert egymás felett elhelyezett két klaviatúrájával és kettőző pedáljaival segíti a nagyobb ugrások, fogások, oktávfutamok stb. megszólaltatását, valamint új hanghatásokra is lehetőséget nyújt. A hangszert feleségével, W Christie-vel együtt Budapesten is bemutatták 1928-ban.
Művei [szerkesztés]
Többek közt zenekari műveket (szimfóniák, versenyművek stb.), kamarazenét (vonósnégyes, hegedűszonáták stb.), zongoraműveket, operákat (Die Pompadour, Andreas Hofer, Hochzeitsglocken), miséket, dalokat szerzett.
Források [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. Online hozzáférés
Irodalom [szerkesztés]
- Palotai Vilmos: A „Clavier-Moór”. A jövő zongorája (Crescendo, 1927. 1 – 2.)
- Kálmán György: A Pleyel-Moór-zongora (Crescendo, 1928. 9 – 10.)
- Kerntler Jenő: A jövő zongorája (Zenei Szemle, 1928)
- L. Deutsch: Die Technik der Doppelklaviatur (1932)
- Gát József: A zongora története (Bp., 1965)
