Mljet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mljet-sziget szócikkből átirányítva)
Mljet
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva megye
KözségMljet
SzékhelyBabino Polje
Legnagyobb településBabino Polje
Népesség
Teljes népesség1088 fő (2011)
Babino Polje népessége270 fő (2011)[1] +/-
Népcsoportokhorvátok (98%)
Földrajzi adatok
FekvéseAdriai-tenger
Terület98,01 km²
Hosszúság37 km
Szélesség3,2 km
Tengerszint feletti magasság514 m
Legmagasabb pontVeliki grad (514 m)
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Mljet (Horvátország)
Mljet
Mljet
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 44′ 49″, k. h. 17° 31′ 51″Koordináták: é. sz. 42° 44′ 49″, k. h. 17° 31′ 51″
Mljet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mljet témájú médiaállományokat.

Mljet (olaszul Meleda, magyarul: Mlyet[2]) egy Horvátországhoz tartozó, majd' 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában. Önálló község (járás).

Domborzata[szerkesztés]

Mljet a dús, vad és eleven természet szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt.

Története[szerkesztés]

A fennmaradt legenda szerint itt, az egykori görög szigeten, Melitán szenvedett hajótörést Szent Pál apostol Rómába tartó útja során.

Az ókorban, a rómaiak idejében a sziget száműzetési hely volt.

A szigeten levő érintetlen őserdő egykor hemzsegett a kígyóktól, melynek kiirtására még a velenceiek telepítették be a kígyókat is pusztító mongúzt. Ezek az egyébként ártatlan kis állatok hamarosan véget is vetettek a kígyók uralmának.

A sziget nyugati részét elfoglaló gazdag vegetációjú természetvédelmi terület, a Mljet Nemzeti Park legfőbb vonzereje a sziget sarkában elterülő tó, melynek kicsi, festői szépségű szigetén áll a 12. századból származó Benedek-rendi kolostor. A nemzeti parkot 1960-ban alapították. A kolostort – megtartva annak román kori és gótikus részeit – mára korszerű szállodává alakították át.

A mljeti tavakat – melyek közül a külső nagyobb enyhén sós vizű, a belső kisebb pedig édesvizű – keskeny csatorna köti össze a tengerrel, amelyen át dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édes víz áramlik a tengerbe.

A Benedek-rendiek egykor a két tó közé malmot építettek, amelyet a fennmaradt hagyomány szerint az árapály okozta vízszintváltozás hajtott.

Babino Polje városától nem messze található az Odüsszeusz-barlang, melynek közvetlen közelében rejtőznek a Szent-Pál templom romjai.

Települések[szerkesztés]

A sziget egy községet (járást) alkot, amelyhez 20 falu tartozik: Babine Kuće, Babino Polje (székhely), Blato, Goveđari, Korita, Kozarica, Maranovići, Njivice, Okuklje, Polače, Pomena, Pristanište, Prožura, Prožurska Luka, Ropa, Saplunara, Soline, Sobra, Tatinica és Velika Loza.

A község összlakossága 1111 fő (2001). Népesség szerint Babino Polje a legnagyobb falu 336 fővel (2001).

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
  2. Archivált másolat. [2019. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)

Források[szerkesztés]

  • Horvátországinfó.hu

További információk[szerkesztés]