Mljet
| Mljet | |
_-_Lacs_sales.jpg) |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva megye |
| Község | Mljet |
| Székhely | Babino Polje |
| Legnagyobb település | Babino Polje |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Babino Polje népessége | ismeretlen +/- |
| Népcsoportok | horvátok (98%) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 98,01 km² |
| Hosszúság | 37 km |
| Szélesség | 3,2 km |
| Legmagasabb pont | Veliki grad (514 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Mljet
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 42° 44′ 49″, k. h. 17° 31′ 51″ | |
| Mljet weboldala | |
Mljet (olaszul Meleda) egy Horvátországhoz tartozó, majd 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában. Önálló község (járás).
Tartalomjegyzék |
Domborzata[szerkesztés]
Mljet a dús, vad és eleven természet szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt.
Története[szerkesztés]
A fennmaradt legenda szerint itt, az egykori görög szigeten, Melitán szenvedett hajótörést Szent Pál apostol Rómába tartó útja során.
Az ókorban, a rómaiak idejében a sziget száműzetési hely volt.
A szigeten levő érintetlen őserdő egykor hemzsegett a kígyóktól, melynek kiirtására még a velenceiek telepítették be a kígyókat is pusztító mongúzt. Ezek az egyébként ártatlan kis állatok hamarosan véget is vetettek a kígyók uralmának.
A sziget nyugati részét elfoglaló gazdag vegetációjú természetvédelmi terület, a Mljet Nemzeti Park legfőbb vonzereje a sziget sarkában elterülő tó, melynek kicsi, festői szépségű szigetén áll a 12. századból származó Benedek-rendi kolostor. A nemzeti parkot 1960-ban alapították. A kolostort – megtartva annak román kori és gótikus részeit – mára korszerű szállodává alakították át.
A mljeti tavakat – melyek közül a külső nagyobb enyhén sós vizű, a belső kisebb pedig édesvizű – keskeny csatorna köti össze a tengerrel, amelyen át dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édes víz áramlik a tengerbe.
A Benedek-rendiek egykor a két tó közé malmot építettek, amelyet a fennmaradt hagyomány szerint az árapály okozta vízszintváltozás hajtott.
Babino Polje városától nem messze található az Odüsszeusz-barlang, melynek közvetlen közelében rejtőznek a Szent-Pál templom romjai.
Települések[szerkesztés]
A sziget egy községet (járást) alkot, amelyhez 20 falu tartozik: Babine Kuće, Babino Polje (székhely), Blato, Goveđari, Korita, Kozarica, Maranovići, Njivice, Okuklje, Polače, Pomena, Pristanište, Prožura, Prožurska Luka, Ropa, Saplunara, Soline, Sobra, Tatinica és Velika Loza.
A község összlakossága 1111 fő (2001). Népesség szerint Babino Polje a legnagyobb falu 336 fővel (2001).
Képek[szerkesztés]
-
Szűz Mária kolostor Mljet szigetén
-
A Mljet sziget külső tava
-
A belső, kisebb tó
Források[szerkesztés]
- Horvátországinfó.hu
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Mljet.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Mljet információs lap – (angolul, németül, magyarul és horvátul)
- Képek
