Bagolyháza
| Bagolyháza (Біласовиця) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Alsóverecke község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1280 |
| Irányítószám | 89111 |
| Körzethívószám | +380 3136 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 516 fő (2001) |
| Népsűrűség | 315,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 598 m |
| Terület | 1,636 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 50′ 05″, k. h. 23° 02′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 05″, k. h. 23° 02′ 39″ | |
 Bagolyháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bagolyháza témájú médiaállományokat. | |
Bagolyháza (ukránul: Біласовиця) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Volóctól északnyugatra fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Eredeti neve Bilaszovica volt, ami személynév eredetű, szláv névadással jött létre, a kenézi jogokat gyakorló Bilasz-család nevét őrzi. A Bagolyháza nevet 1903-ban kapta a falu a településnevek magyarosítása során, mivel az eredeti névben a bila szovica (fehér bagoly) szókapcsolatot vélték felfedezni.
Története[szerkesztés]
Bagolyháza nevét 1689-ben említette először oklevél Bileczovech néven.
1727-ben Bilatzovicze, 1773-ban Bilas(z)owicza, 1913-ban Bagolyháza, 1925-ben Bilasovice néven írták
A falut az 1600-as évek második felében telepítette a Bilasz család.
1754-ben a Popovics család tagjai viselték itt a soltészságot, de a Schönborn család tisztjei e jogot elvették tőlük és a kenézi jogot a Bilasz családbeli örökösöknek adták vissza.
A magyarosított Bagolyháza nevet 1903-ban kapta a falu annak alapján, hogy a szláv névben a fehér bagoly szókapcsolatot vélték felfedezni.
1910-ben 120 lakosából 19 német, 101 ruszin volt. Ebből 102 görögkatolikus, 18 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
A településbe oldadt még az egykor önálló Borzafalva és Miskafalva is.
Borzafalva[szerkesztés]
Borzafalva, vagy Borszucsina nevét 1648-ban Borszuchina, Borszuczina néven említette először oklevél.
Nevének eredete: A Borszucsina helységnév ruszin eredetű, a ruszin-ukrán борсукъ~борсук ’borz’ állatnévből ered, amihez a birtoklást, illetve valamivel való ellátottságot jelentő-inъ képző kapcsolódik. A falu a környező erdők jellegzetes állatáról kaphattta a nevét a 17. század első felében, de talán nem alaptalan víznévi eredetét feltételeznünk, a kárpátaljai pataknevekben ugyanis gyakran szerepel a borz állatnév.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 110 görögkatolikus ruszin lakosa volt.
Az országos helységnévrendezés során, 1904-ben a Borszucsina nevet Borzfalvára magyarosították. A falut 1960-ban csatolták Bilaszovicához.
Miskafalva[szerkesztés]
Miskafalva, Miskarovica nevét 1648-ban Miskarovic néven említette először oklevél.
Nevének eredete: a Miskarovica helységnév szlovák, esetleg zempléni ruszin személynévi eredetű. Kenézi alapítású falu, kenézei hosszú időn keresztül a Miskar család tagjai voltak (1699-ben Miskar Kuzma, 1772-ben Marcus Miskár neve volt említve). A családnév alapja a szlovák miškár~ruszin мeшкаръ ’herélő’ foglalkozásnév,( vö. magyar miskárol ige), amihez, az -ica képző kapcsolódik.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 125 lakosából 14 német, 111 ruszin volt, melyből 111 görögkatolikus, 14 izraelita volt.
1904-ben, az országos helységnévrendezés során a falu nevét Miskafalvára magyarosították.
Miskarovica 1960-ban egyesült Bilaszovicával.
Források[szerkesztés]
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
