Mírábáj

Mírábáj
Rádzsasztáni festmény Mírábájról
Született	India, Rádzsasztán i.sz. 1498 körül
Elhunyt	India, Dvárka i.sz. 1547 körül
Nemzetisége	rádzssztáni
Foglalkozása	költőnő
Fontosabb munkái	dalok, himnuszok

Mírábáj (dévanágari:मीरां बाई, magyaros átírásban: Mírán bái)magyar meghonosodott neve Míránbáj (más írásmóddal: Meera; Mira; Meera Bai) élt (1498–1547) hindu misztikus költőnő, kinek szerzeményei India-szerte ismertek és népszerűek. Egyik legjelentősebb poétája a vaisnava bhakti mozgalomnak. Úgy tartják, Ravidász tanítványa volt. Mírábáj 200-1300 közötti számban komponált imajellegű dalokat, bhadzsanokat. Ezek a bhadzsanok a bhakti hagyomány részei, és leggyakrabban Krisnát választják témának.

Mírábáj költeményei a hindi nyelv rádzsasztháni dialektusában, és gudzsaráti nyelven maradtak fenn. Nevében a बाई (bái) hölgyet jelent.

Élete

Mírá báí életének töredékeit a költészetéből, és a közösségétől hátramaradt történetekből formálhatjuk egésszé. A bhakti hagyomány követői Mírá báí életének történetét valóságként fogadják el, ám élettörténetének történelmi hitelessége tudományos vita tárgya.

Mírábáj Mératban született, Rádzsaszthán Nágaur kerületében, a rádzsputok Ráthór (Rathaud) dinasztiájában. Mikor hat éves volt, Mírábáj kapott egy Krisna múrtit (kegyszobor) édesanyjától, vele játszott, énekelt és ő volt az, akivel beszélgetéseit folytatta. Apjának bátyja, Viram Deo, aki a trónig jutott, lehetővé tette Mírábájnak a házasságot Bhódzs Rádzs herceggel, 16 éves korában. Bhódzs Rádzs a Csittórból származó Rána Szanga legidősebb fia volt. A házasság révén Mírábáj nagyon magas társadalmi pozícióba emelkedett, Csittór uralkodója ugyanis a közvetlen vezetője volt Rádzsputana hindu vezetőinek. A Krisna iránti imádata miatt azonban férjével való kapcsolata elhidegült, és családjával való kapcsolata is megromlott. Krisna iránti imádata olyan összeegyeztethetetlen volt életével, hogy elhanyagolta a társadalmi kötelezettségeit. Megtagadta az imádkozást Durgához, a család hagyományosan tisztelt istenségéhez.

A férje pár évvel házasságuk után meghalt, és Mírábáj megtagadta a szatit, nem áldozta fel önmagát férje temetésén (szatí). Fátylát levéve díszes ruhákat és ékszereket kezdett hordani. Énekelt és táncolt nyilvánosan a templomokban, nem törődve a hagyomány előírásaival. Szégyent hozva ezzel családjára. (Indiában az özvegyek közmegvetésben részesülnek a mai napig. Sorsuknál a tűzhalál is jobb sokszor. Hagyományosan a rádzsput nőknek le kell fátyolozni magukat. Az özvegyek csak fehér színű ruhákat hordhatnak, ékszereket, tilakot, (homlok közepére festett pont), szindúrt (asszonyoknál a hajvágatba szórt színes festék) sem viselhetnek és örülhetnek ha emberszámba veszik őket. Kizárólag egyszerű ételeket fogyaszthatnak, ünnepi eseményekről ki vannak tiltva. Északon ebben az időben a templomi táncosnőket (dévadászík), az iszlám hódításának nyomán prostituáltakká nyilvánították. Tisztességes nő nem táncolt nyilvánosan gumruval (csörgő) a lábán.) Mindezek miatt nagy nehézségeken ment keresztül élete során.

1527-ben a rádzsputokat muszlim megszállók támadták meg Afganisztánból. Mírábáj apja csatában elestett; az apósa megsebesült és egy évre rá meghalt. Mévár (a királyság neve) új uralkodója sok keserűséget okozott Mírábájnak. Költeményeiben megemlíti, hogy a családja kétszer próbálta őt megölni, de mindkét esetben csodával határos módon megmenekült. Ezek a lelki gyötrelmek elviselhetetlenekké váltak számára, így hát miután Krisnához imádkozott, elhagyta a palotát harmincadik életéve körül, Mathurába zarándokolt, majd Vrindávanba, s végül Dvárkába. Mírábáj ideje nagy részét a Krisnához való imádkozás tette ki. Lélekemelő dalok egész sorát adta hagyatékul, melyek nagy részét most is éneklik Indiában. A bhakti mozgalom szentként tartja számon. A 16. században a bhakti mozgalom megmutatta az üdvözüléshez vezető utat az önfeláldozáson keresztül. Egyéb szentek ugyanebben a kultúrában: Tukárám, Kabír, Nának guru, Rámánanda, Csaitanja, Rána báí.

Krisna iránti szeretetét mintegy összegzi a hiedelem a dvárakai templomból való eltűnéséről. A hiedelem úgy tartja, hogy eksztázisban dalolva lépett be a szent templomba. A templom ajtajai a hiedelem szerint maguktól becsukódtak, és mikor kinyíltak, a monda szerint Mírábáj ruhája borította be Krisna múrtiját, szimbolizálva egyesülését (vagy találkozását) imádott istenével.

Magyarul megjelent fordítás, életrajz

Egy himnuszának magyar fordítása:

„Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

A világ azt mondja: Mírá megőrült,

anyósom, hogy romlás a családon.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Méregcsészét küld neki a király,

mosolygott, ivott a pohárból.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Testem-lelkem feláldozom Hari lábainál,

látása nektárját sóvárgom.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Mírá Ura a hegyettartó Nágara,

Uram, oltalmadra vágyom.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.”

Távollét. Mírá hercegnő misztikus versei és legendája Bangha Imre,Déri Balázs, Argumentum Kiadó, Bp., 1997. ISBN 963-446-05-7

Források

• Bangha Imre,Déri Balázs: TÁVOLLÉT, Mírá hercegnő misztikus versei és legendája. Argumentum Kiadó, Bp. 1997. ISBN 963446057
• Terebess Ázsia E-Tár: TÁVOLLÉT, Mírá hercegnő misztikus versei és legendája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 17.)
• Jone Johnson Lewis, About.com Guide: Mirabai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• UdaipurTimes.com - Sayeed Ahmed: Mira Bhakti, is surrendering yourself to Lord: Dr. Bhanawat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• womeninworldhistory.com: Mirabai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 2.)